Amerika önmagában is rébusz" fogalmaz híres esszéjében a matuzsálemi kort megélt, kiváló kolumbiai gondolkodó, Germán Arciniegas, s aligha mondhatunk ellent neki, ha tekintetbe vesszük azt a vitahalmazt, mely akár csak megnevezését is...
moreAmerika önmagában is rébusz" fogalmaz híres esszéjében a matuzsálemi kort megélt, kiváló kolumbiai gondolkodó, Germán Arciniegas, s aligha mondhatunk ellent neki, ha tekintetbe vesszük azt a vitahalmazt, mely akár csak megnevezését is köríti. Mert csupán az Amerika név számos mai napig nem csituló vitát eredményezett: egyrészt, mert olyanok adták, akik csak megkésve ébredtek rá létezésére, másrészt, mert olyasvalakiről hagyományozták nevét, akit sokan saját kontinensén sem tartottak érdemesnek rá. A tizenhatodik században tudósok tucatjai vélték helyesen tudni, America helyett Columbának (Bartolomé de Las Casas atya 1 ) vagy Coloniának (Fray de Espinosa 2 ) kellett volna nevezni a kontinenst felfedezője utánma már történeti, s 1960 óta régészeti bizonyítékaink is vannak rá, hogy Kolumbusz még csak nem is az első európai volt az Újvilágban, Leif Eriksson ugyanis szűk félezer évvel őt megelőzve lépett a kontinens földjére, nem beszélve a kontinenst számos évezreddel előtte a Bering-földszoroson át benépesítő ázsiaiakról (hogy az újabb feltárások szerint esetlegesen még korábban érkező népcsoportokról már ne is szóljunk).