Communications Theory

A tanulmány célja annak feltárása, hogy a vallási rendszer milyen kölcsönhatásban áll más társadalmi rendszerekkel. A vizsgálódás során elkülönítjük a premodern és modern vallási formákat. A társadalmi rendszerek közötti strukturális kapcsolatokat a politikai és a tömegmédia működése alapján illusztráljuk. Bemutatjuk a vallási rendszer társadalmi mellőzöttségét, ami egyben a vallás más társadalmi rendszerektől való strukturális függetlenségeként is értelmezhető. Kiemeljük, hogy a politikai rendszer hogyan alakítja érzékenységét a vallási rendszer irányában. Emellett kitekintést adunk arra, hogy a vallás milyen módon befolyásolja a politikát azokban a társadalmakban, amelyekben a funkcionális differenciálódás még nem vált általános társadalomszervezési formává. A tanulmány vizsgálja, hogy a vallás jelenlegi társadalmi elszigeteltsége a nyugati társadalmakban milyen módon befolyásolja a társadalom vallási szempontú megfigyelhetőségét, értékelését, kritikáját. A tanulmányban a vallás szociológiai fogalmát alkalmazzuk, így minden olyan hitrendszert, amely transzcendens/immanens különbséget figyelembe veszi a valóság konstruálásában, a vallás egyik formájának tekintjük.

RECENZIÓ: Kristóf Luca (2021): Kultúrcsaták: Kulturális elit és politika a mai Magyarországon. Budapest: Gondolat Könyvkiadó.

Sikerült új kulturális elitet és kánont teremtenie az Orbán-rezsimnek? Valóban baloldali lenne a legtöbb vezető művész Magyarországon? Fontosabb-e, hogy melyik író híresebb és elismertebb, mint a kulturális termelők osztályhelyzete? Dilemmák egy elitkutatás kapcsán.

HAL is a multi-disciplinary open access archive for the deposit and dissemination of scientific research documents, whether they are published or not. The documents may come from teaching and research institutions in France or abroad, or from public or private research centers. L'archive ouverte pluridisciplinaire HAL, est destinée au dépôt et à la diffusion de documents scientifiques de niveau recherche, publiés ou non, émanant des établissements d'enseignement et de recherche français ou étrangers, des laboratoires publics ou privés.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia társadalmi áthatásának egyik következménye volt a Big Data, az adatbányászat létrejötte, melyek a korábbi statisztikai és szociológiai kutatásokat új alapokra fektették. A nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT is, az legújabb verziókban már a felhalmozott tudás olyan nagy tömegét tudják másodpercek alatt megbízhatóan prezentálni, hogy a valóban originális kutatások eddigi előszakaszait - az empirikus ténygyűjtéseket és a releváns elméleti aspektusokat  - radikálisan le lehet rövidíteni. A szinte totális össztudást, amihez a ChatGPT4o verziója már közelít, de a közeljövőben megjelenő 5. verzió már meg is valósíthat, lehetővé teszik az új tudásnyerési módra ráállást, a tudásbányászatot. A kutatót a tudás határáig elviszi ez az új tudásnyerési mód, és a kutatott téma alapvető művei mellett és részben helyett ez a villámgyors tudásbányászat lerövidíti az időt a valóban originális felfedezések elkezdéséhez. Mert originálisan új ismeret létrehozását ugyan nem várhatjuk el a nagy nyelvi modellektől, de a felhalmozott tudás villámgyors kézhez tartását igen. És mivel ténylegesen az egyetemi professzorok igen nagy része az egyetemi oktatás és tananyagok írása közben csak a tudás határain tevékenykedik, de originálisan újat nem hoz létre, így ezek tanulmányírási tevékenységét jórészt már a ChatGPT4o segítségével is el lehet végezni. De nem hónapok és évek alatt, hanem órák, napok és hetek alatt.  Itt csak a kérdések feltevése a ChatGPT4o-nak jelenti az ember szellemi adalékát, de persze egy-egy témában az egymást követő kérdések sorozata alapvető abban, hogy a mesterséges intelligencia témát illető totális tudásából  mi lesz a tudásbányászat eredménye. Én magam a szélesen vett jogtudomány (jogelmélet, jogdogmatika, jogtörténet) szociológiaelmélet, a jogszociológia, a politikai szociológia, illetve a tudományszociológia, valamint a politikatudomány témáiban írtam tanulmányokat az elmúlt 45 évben, és a tudásbányászatban a kérdések sokaságához már előtanulmányokon estem át. De egy általános értelmiségi tudásbázison is gyakorlatilag a teljes társadalom- és történelemtudományi területet illetően képes lehet bárki egy-egy témában az egyre mélyülő, egymáshoz kapcsolódó kérdések sorozatát feltenni, és ezzel tanulmányszintű tudást kibányászni a ChatGPT4o totális tudásából. Jelezni kell persze, hogy az itteni elme vizsgálódások egyes részéhez már olvastam előzetesen is tanulmányokat, noha ezek csak más összefüggések megértésének segítését célozták, de önálló tanulmány készítésére e téren még ismeretek összegzése szintjén sem vállalkozhattam volna. Ám most a kérdések feltételére a ChatGPT4o számára ezek hasznosak voltak, így e téren azért némileg túl voltam már az általános értelmiségi tudás szintjén.   
Ebben a kötetben a nyugati világ mainstream médiáját veszem szemügyre a ChatGPT4o verzió segítségével, amely mögött jórészt a balliberális propagandában érdekelt globális uralmi csoportok állnak.

Las politicas de proteccion cultural comenzaron a preocuparse, en una primera etapa, por los soportes materiales de la cultura y solo en los anos setenta y ochenta se han centrado en los saberes, la informacion, las destrezas, las significaciones y los sentidos. Ha habido que esperar hasta los anos noventa para que se comenzasen a aplicar en la practica programas especificos de proteccion de las dimensiones inmateriales de la cultura. En el articulo se reflexiona acerca de las maneras de hacer y de los conocimientos que se encuentran intrinsecamente aso-ciados a las practicas rituales y a la misma accion motriz de los individuos, razon por la cual no pueden escindirse entre si. Es en este ambito en el que resultan menos operativos los conceptos “patrimonio cultural material” frente a “patrimonio cultural inmaterial”, ya que el cuerpo de los portadores de la tradicion, las materias usadas para su propia supervivencia o para fines simbolicos, la mentalidad, los significados, las emoci...

This MFA thesis project was inspired by the book ‘The origin of Humanness in the Biology of Love’ by Humberto Maturana & Gerda Verden-Zöller.

It was born as an attempt (and a wish) to create an artistic complement to this inspiring scientific work that focuses on the importance of love for our species.

For this first attempt, 19 artists generously responded to my invitation to create or contribute artworks inspired by a compilation of ideas that were taken from the book.

As a larger project, this thesis can be considered an exploration on the
intersections of art, science and education. By developing a framework for artists and people to engage with, my intentions are:

a) To extend the reach of this scientific work to new audiences

b) Stimulate the creation of original and potentially pedagogical artworks, thus expanding the possibilities to include contemporary art practices in educational spaces such as schools, art centers and other artistic/communitary environments.

By the evolution and replication of this framework, I’m interested in further investigating the effectiveness of art as a contributing force for cultural changes.

As the authors write:

“A cultural change occurs when the closed network of conversations that defines and conserves a culture changes.”

From here, a question arises: Is it possible for art to promote cultural changes through its collaborative methods of practice that encourage participation, dialogue, reflection and learning?

https://thebiologyoflove.weebly.com/

OVERVIEW
‣ 7 CONFERENCES AND LECTURES
‣ 5 UNIVERSITIES
.UNIVERSITY OF DELHI
(DEPARTMENT OF PHILOSOPHY AND INDRAPRASTHA COLLEGE FOR WOMEN)
.JAWAHARLAL NEHRU UNIVERSITY
(CENTER OF SPANISH, PORTUGUESE, ITALIAN & LATIN AMERICAN STUDIES)
.VYSVA-BARATHI UNIVERSITY
(DEPARTMENT OF PHILOSOPHY)
.INDIAN INSTITUTE OF MANAGEMENT CALCUTTA
(NEW INITIATIVES & EXTERNAL RELATIONS) .UNIVERSITY OF GOA
(DEPARTMENT OF PHILOSOPHY)
‣ 1 PUBLIC INSTITUTE .CAMÕES INSTITUTE
‣ 2 CO-ORGANIZERS
.CONSULATE GENERAL OF PORTUGAL IN GOA .INDIAN INSTITUTE OF PHILOSOPHYCAL RESEARCH

Las ciencias sociales afrontan el problema de dar una explicacion comprensiva a la ilusion del sujeto de que su accion deriva de una accion propositiva y consciente. La nocion de libertad forma parte de ese complejo conceptual frente al que se enfrenta la nocion de determinismo, el fundamento metateorico de una explicacion cientifica. La experiencia de consciencia, de comportarse como un sujeto dotado de libre voluntad es una creacion del cerebro y de la mente. Si los mecanismos neurales y psicologicos son responsables de la conducta, la nocion de un sujeto que resuelve la accion, simultaneamente libre y causado, se desvanece o se revela ilusorio. El analisis econometrico de la conducta, en la economia experimental, ha mostrado que los fenomenos de inversion de preferencias en el tiempo y la inconsistencia de sus elecciones cuestionan la nocion de un agente racional, concebido como un agente dotado de libre voluntad. Las acciones de un individuo cobran sentido en un juego social. La...

One of the fundamental notions offered by Humberto Maturana is that of the ontology of observing, in which the notion of (objectivity), or objectivity-in-parentheses is presented. This, in my view is not a singular notion, rather it is a matrix of coherent ideas that he often presents in a figure (Fig. 1) that he himself considers the equivalent, in the domain of his work, to the well known equation E=MC 2 in the domain of Einstein's work. In the sense that both are abbreviations that represent a collection of abstract concepts that are not fully understood by many who refer to them, this is indeed the case.

The "ecology" of means should not be conceived as a kind of environment that surrounds us and of which we are the "center", but as a system of production, circulation and consumption which are individuals, as consumers and (re) feeders of the system, which form the "environment". An ecological approach of traditional media (radio, film and television) introduces public consumers and the environment, and not the other (who uses whom?). An environment, a market through consumption practices fed to media system. On the other hand, in digital systems, we are all part of it, no external environment, and every act of consumption is also an act of circulation and production. For the profound impact of a technical device (whether hard or soft) we investigate multiple interconnected and interactive dimensions within the environment in which it operates: power, resistance, time and space, sociality, languages, symbols.

El presente trabajo revisa usos metodológicos y técnicos asociados a la Teoría de La Mediación Social en el campo de la comunicación. De esta manera se busca poner de relieve las posibles problemáticas asociadas al procedimiento metodológico que puedan estar experimentando los investigadores al aplicar la teoría y método propuesto por Manuel Martín Serrano. En este sentido, a través de la observación de los usos y procedimientos metódicos en el tratamiento de los fenómenos comunicativos, se pretende conocer si en efecto se está utilizando la metodología propuesta por el autor para el estudio de La Mediación, o bien descubrir otras metodologías o técnicas de recolección de datos a las que se está recurriendo como complemento. Para este propósito se seleccionaron, de un total de ciento tres artículos, aquellos que dan cuenta de investigaciones de carácter empírico, publicados en la Revista Mediaciones Sociales (UCM). El resultado fue doce artículos que tienen como característica común ocuparse del estudio de productos comunicativos, considerados evidencia material de fenómenos de la comunicación pública. Dichas comunicaciones fueron sometidas a un análisis de contenido, sustentado por una ficha de registro en cuyas categorías principales se desagrega la información referente a las teorías, metodologías y técnicas de recolección de datos que utilizan los investigadores para desenvolver su trabajo. Palabras clave: comunicación, mediación social, producto comunicativo, metodologías de investigación Investigar la Comunicación hoy Revisión de políticas científicas y aportaciones metodológicas Actas del 2º Congreso Nacional sobre Metodología de la Investigación en Comunicación

Building on Tony Bennett’s (1995) understanding of a museum as a “civic laboratory,” this study advances this framework by researching a museum space in a virtual world. It shows that an online museum can be understood as a “placeless” space of a “civic laboratory” by analyzing visitor research methodologies that are utilized online. Through comparison of traditional museum-visitor research tools and methods with the ones that online museum spaces employ, this article seeks to demonstrate that the online museum environment is equipped with a plethora of tools that make it a laboratory-type research setting where visitor studies are conducted. The analysis reveals that the historical development of online museum-audience research has gone through methodological stages similar to those of traditional visitor research.

Autonomy, meaning freedom from exogenous control, requires independence of both constitution and cybernetic regulation. Here, the necessity of biological codes to achieve both is explained, assuming that Aristotelian efficient cause is ‘formal cause empowered by physical force’. Constitutive independence requires closure to efficient causation (in the Rosen sense); cybernetic independence requires transformation of cause–effect into signal-response relations at the organism boundary; the combination of both kinds of independence enables adaptation and evolution. Codes and cyphers translate information from one form of physical embodiment (domain) to another. Because information can only contribute as formal cause to efficient cause within the domain of its embodiment, translation can extend or restrict the range over which information is effective. Closure to efficient causation requires internalised information to be isolated from the cycle of efficient causes that it informs: e.g. Von Neumann self-replicator requires a (template) source of information that is causally isolated from the physical replication system. Life operationalises this isolation with the genetic code translating from the (isolated) domain of codons to that of protein interactions. Separately, cybernetic freedom is achieved at the cell boundary because transducers, which embody molecular coding, translate exogenous information into a domain where it no longer has the power of efficient cause. Information, not efficient cause, passes through the boundary to serve as stimulus for an internally generated response. Coding further extends freedom by enabling historically accumulated information to be selectively transformed into efficient cause under internal control, leaving it otherwise stored inactive. Code-based translation thus enables selective causal isolation, controlling the flow from cause to effect. Genetic code, cell-signalling codes and, in eukaryotes, the histone code, signal sequence based protein sorting and other code-dependent processes all regulate and separate causal chains. The existence of life can be seen as an expression of the power of molecular codes to selectively isolate and thereby organise causal relations among molecular interactions to form an organism.

Resumo A argumentação da presente tese parte do New Journalism como plataforma para discussões sobre a linguagem jornalística. A Contracultura enquanto fenômeno político serve de enquadramento histórico sobre o qual se trabalha a noção de uma política antidisciplinar como recurso de enfrentamento às inscrições da imprensa sobre o plano da reprodução das ideologias hegemônicas.

Autonomy, meaning freedom from exogenous control, requires independence of both constitution and cybernetic regulation. Here, the necessity of biological codes to achieve both is explained, assuming that Aristotelean efficient cause is 'formal cause empowered by physical force'. Constitutive independence requires closure to

La Responsabilidad Social de la Comunicacion Empresarial, en primer lugar es una necesidad, un deber y un dialogo social permanente y en segundo lugar ayuda directamente a crear sociedad, a traves de ser una empresa responsable y por medio de su Comunicacion que “pone en comun”. Con la ayuda directa de las Universidades, Asociaciones y los Profesionales de la Comunicacion estaremos mas “pegados a la realidad social ” y llegaremos a unirnos para conseguir que los pequenos, medianos y grandes empresarios, politicos, periodistas... y en si la sociedad en general, entiendan que una organizacion, ya sea una empresa, publica o privada, conseguira tener una buena credibilidad, reputacion y prestigio o en concreto una positiva Imagen corporativa, llegando a ser el referente social de su Sector, solo cuando utilice la Comunicacion como una “herramienta de estrategia y gestion social imprescindible en sus organizaciones” consiguiendo asi final-mente ayudar a CREAR SOCIEDAD.

Auf sozialpsychologische Theorien der Compassion Fatigue zurückgreifend wird im vorliegenden Beitrag eine neue Forschungsperspektive entwickelt, die den Zusammenhang zwischen übermäßigem Konsum politischer Medieninhalte einerseits und Mitleids- und Hilfsmüdigkeit andererseits in den Blick nimmt. Die These ist, dass ein Medienkonsum, der mit einer übermäßigen Konfrontation mit menschlichen Leiderfahrungen einhergeht, zu emotionaler Abstumpfung führen kann. Deshalb trägt insbesondere ein wenig intensiver, zugleich aber häufiger Medienkonsum dazu bei, dass Bürger*innen unter anderem bei humanitären Krisen nur noch begrenzt Mitleid mit und Hilfsbereitschaft für die Opfer empfinden. Sie unterstützen humanitäre Hilfs- und Interventionsmaßnahmen ihres Staates zur Linderung des menschlichen Leids viel weniger als Bürger*innen deren Medienkonsum weniger häufig oder aber intensiver erfolgt. Diese These der medienbedingten Mitleids- und Hilfsmüdigkeit bei humanitären Krisen wird im vorliegende...

Tanulmányunk Orbán Viktor miniszterelnök válságkommunikációs stratégiáit vizsgálja a koronavírus első két évében. A Kossuth rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorban elhangzott péntek reggeli interjúk, valamint a parlamenti felszólalások alapján a kommunikáció közpolitikai tartalmát, illetve a kiemelt ügyek kiválasztási logikáját is vizsgáljuk. Eredményeink alapján ugyanis a pandémia idején elhangzott beszédek már nem elsősorban a kormány napirendjéről érkező közpolitikai prioritások kiemelésére szolgáltak, sokkal inkább a koronavírusra adott kormányzati válaszok bemutatásának váltak kiemelt fórumaivá. A kormány más közpolitikákhoz kapcsolódó preferenciái emiatt a miniszterelnöki beszédekben háttérbe kerültek, szerepük azonban továbbra sem volt elhanyagolható. Számításaink ugyanis arra utalnak, hogy a kormányfő a súlyosbodó járványhelyzet idején gyakorta fordult más szakpolitikákkal összefüggő kérdések, különösképp az Európai Unióval kapcsolatos ügyek felé válságkommunikációjá...

Tanulmányunk Orbán Viktor miniszterelnök válságkommunikációs stratégiáit vizsgálja a koronavírus első két évében. A Kossuth rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorban elhangzott péntek reggeli interjúk, valamint a parlamenti felszólalások alapján a kommunikáció közpolitikai tartalmát, illetve a kiemelt ügyek kiválasztási logikáját is vizsgáljuk. Eredményeink alapján ugyanis a pandémia idején elhangzott beszédek már nem elsősorban a kormány napirendjéről érkező közpolitikai prioritások kiemelésére szolgáltak, sokkal inkább a koronavírusra adott kormányzati válaszok bemutatásának váltak kiemelt fórumaivá. A kormány más közpolitikákhoz kapcsolódó preferenciái emiatt a miniszterelnöki beszédekben háttérbe kerültek, szerepük azonban továbbra sem volt elhanyagolható. Számításaink ugyanis arra utalnak, hogy a kormányfő a súlyosbodó járványhelyzet idején gyakorta fordult más szakpolitikákkal összefüggő kérdések, különösképp az Európai Unióval kapcsolatos ügyek felé válságkommunikációjá...

Too late as ever, I came upon Maryanne Wolf's wonderful book, "Reader, Come Home: The Reading Brain in a Digital World" (2108). Since I was making similar arguments in my 'Prolegomenon to a History of Reading' in my latest book, this early gesture towards a revised edition often substitutes her words for mine where we are in complete agreement, or adds footnotes to the text where multiple explanations are either useful or warranted.

cikk megírásának alapjául szolgáló kutatást az MTA BTK Médiatudományi Kutatócsoportja támogatta. 1 C-131/12. sz. a Google Spain SL és Google Inc. kontra Agencia Española de Protección de Datos (AEPD) és Mario Costeja González ügyben 2014. május 13-án hozott ítélet [EBHT-ban még nem tették közzé].

Este artigo apresenta uma reflexão teórico-comunicacional sobre a divisão conceitual entre medium e meio proposta por Walter Benjamin em seu ensaio Sobre a linguagem em geral e sobre a linguagem humana, escrito em 1916. Argumenta-se aqui que tal refinamento terminológico fundamenta uma teoria da comunicação contrária à arbitrariedade do signo linguístico. Por meio de uma revisão das versões brasileiras de alguns dos mais influentes textos de Benjamin, busca-se recolocar a questão do medium na obra deste filósofo alemão, muitas vezes silenciada nas traduções nacionais. Palavras-chave: Walter Benjamin, medium, teorias dos media, teoria da comunicação, filosofia dos media ABSTRACT This paper presents a communicational and theoretical reflection on the conceptual difference between medium (Medium) and means (Mittel) proposed by Walter Benjamin in his essay On Language as Such and on the Language of Man, written in 1916. The present text discusses that such terminological refinement grounds a communication theory in opposition to the arbitrariness of the linguistic sign. Through a revision of the Brazilian versions of some Benjamin's texts, this paper intends to restate the question of the medium in the work of the German philosopher: question that is often silenced in the national translations.

Az 'információáramlás' egyre jobban kihasznált metaforája 2 mögött egy olyan társadalomvizsgálati beszédmód és percepciós séma sejlik fel, amely magára a mozgásviszonyra érzékeny. Az érintkezésből, a közösségi létből és a munkamegosztásból szükségszerűen fakadó kommunikációs és koordinációs kényszer szakadatlanul közleményeket indít útnak szimultán csatornákon, mint egyfajta információs közműalépítményen. Ezek az áramlások rendszerébe kerülve részben saját, önálló életciklussal, eseménytörténettel rendelkeznek, részben új közlemények megalkotásához járulnak hozzá. Pedig valójában nem ez a "tárgyszint", hanem mindig a személyközi-és csoportkapcsolatok által formált információközösségi tér mozgástörvényei a meghatározóak és az elsődlegesek. A mindenkori közleményáram a környezeti kihívásokhoz alkalmazkodó emberi szerveződés-típusok cselekvés-kimeneteinek optimalizálásában játszik kulcsszerepet. Az áramlások rendszere, az információs szcéna természetesen tanulmányozható, sőt tanulmányozandó önmagában is, mint jól azonosítható kutatási tématerület, de a végső kérdés az, hogy az ekképpen nagyobb felbontásban megismert információs viselkedés (Spink, 2010) révén mi válik érthetőbbé, jobban megmagyarázhatóvá a társadalmak működését, finomszerkezetét illetően. Amikor hírek áramlásáról beszélünk, a figyelem egy szűkebb, speciális információs tartományra irányul: a növekvő méretű közösségek mesterségesen kiterjesztett belső és szükségszerűen felépített külső, közösség-közi kommunikációs terére. E kiterjesztés eszköze az irányított fizikai helyváltoztatás: személyek mozgása, akik vagy orálisan, vagy tárgyiasított információ eljuttatásával biztosítják a transzfert (a személyek mozgása nélküli információtovábbítás csak a 19. század terméke). 3 Célja adott információközösségeknek a viselkedés optimalizálásához szükséges mértékű gyarapítása. S noha a modernitás iparszerűvé

El presente trabajo revisa usos metodológicos y técnicos asociados a la Teoría de La Mediación Social en el campo de la comunicación. De esta manera se busca poner de relieve las posibles problemáticas asociadas al procedimiento metodológico que puedan estar experimentando los investigadores al aplicar la teoría y método propuesto por Manuel Martín Serrano. En este sentido, a través de la observación de los usos y procedimientos metódicos en el tratamiento de los fenómenos comunicativos, se pretende conocer si en efecto se está utilizando la metodología propuesta por el autor para el estudio de La Mediación, o bien descubrir otras metodologías o técnicas de recolección de datos a las que se está recurriendo como complemento. Para este propósito se seleccionaron, de un total de ciento tres artículos, aquellos que dan cuenta de investigaciones de carácter empírico, publicados en la Revista Mediaciones Sociales (UCM). El resultado fue doce artículos que tienen como característica común ocuparse del estudio de productos comunicativos, considerados evidencia material de fenómenos de la comunicación pública. Dichas comunicaciones fueron sometidas a un análisis de contenido, sustentado por una ficha de registro en cuyas categorías principales se desagrega la información referente a las teorías, metodologías y técnicas de recolección de datos que utilizan los investigadores para desenvolver su trabajo. Palabras clave: comunicación, mediación social, producto comunicativo, metodologías de investigación Investigar la Comunicación hoy Revisión de políticas científicas y aportaciones metodológicas Actas del 2º Congreso Nacional sobre Metodología de la Investigación en Comunicación

Amikor Dr. Samuel Johnson elindult londoni City-béli, Gough Square-i lakásából egyik törzskocsmájába-kézenfekvõ módon általában az otthonához közel esõ, az Old Cheshire Cheese-hez címzett italmérésbe-, és aznap este összegyûlt asztaltársaságával megvitatták a legfrissebb irodalmi pletykákat, színházi eseményeket, politikai kérdéseket, a 18. század ötvenes éveinek táján az angol polgárokat megilletõ szólásszabadságukat gyakorolták-bár utóbbinál talán fontosabbnak tûnhetett számukra a jó társaság és a finom bor. A Joshua Reynolds-korának ünnepelt festõje-által szervezett híres "Klub" (The Club) az egyik elsõ a londoni klubok sorában, tagjai között tudhatta David Garrick bálványozott Shakespeare-színészt, Edmund Burke államférfit, filozófust, Oliver Goldsmith írót, valamint püspököket, tudósokat, fõrangokat és természetesen Dr. Johnsont. A társaság szokásos heti vacsoráján az egybegyûltek filozófiai, közéleti, tudományos kérdésekrõl vitatkoztak étel-ital mellett. Ha képzeletben visszarepülünk az idõben, e vacsorán az angol felvilágosodás metaforikus jelentõségû képe tárul elénk. Dr. Johnson író, költõ, esszéista, újságíró, szótárszerkesztõ pedig maga a megtestesült angol 18. század. Egy olyan korszak jelképe, amelyben-1688, "a dicsõséges forradalom" ideje óta-a szabad szólás és a szabadon szerkesztett sajtó minden angol polgár elidegeníthetetlen joga, olyannyira, hogy a kontinens bármely országának szabadgondolkodói irigykedve tekintenek az angolokra (ahogyan Döbrentei Gábor fakadt ki gróf Dessewffy Józsefnek írt levelében: "miért nem születtem én Anglusnak…" 2). Olyan kor ez, amelyben a király, III. György-Johnson életrajzírója, James Boswell leírása szerint-irodalmi és filozófiai folyóiratokról folytat eszmecserét az íróval. 3 Olyan

Just as Smythe argued communication was the "blindspot of western Marxism," western communication and media theorizing itself suffers a blind spot, when it places media power in the hands of dictators and captains of industry as if no others might put pen to paper and change history. Meanwhile, theoretical explorations of how media praxis might be understood and employed for emancipationnot subjugationemerged through the experiences of people in the Global South and Indigenous communities. This article examines and contrasts the theoretical silos, seeking moments of cross-over and synergy between static, top-down conceptualizations of Western mass media theory, and the more people-powered media praxis of colonized people seeking liberation. Building on the literature of differing experiences, the author draws a framework to encompass the full spectrum of media power. Here scholars, policy planners, and media practitioners alike may find common ground from which to recognize and support grassroots media producers as agents of meaningful social change.

Presenting an Open Peer Commentary on “In Maturana’s Wake: The Biology of Cognition’s Legacy and its Prospects” by Randall Whitaker, the article suggests that engaging with Maturana's biology of cognition in the context of design is a form of practice rather than application. Maturana's biology of cognition, the article argues, can be conceived of as initiating an educational process that supports agents to act “from within” rather than “from without.”

If humans are created in the image of a trinitarian God, then we might consider that the fundamental ontology of humans would be relational, furthermore to some degree perichoretic. If perichoresis is somehow reflected in human relations (notwithstanding all Creation), perichoresis should be evident analogically in our social relations, theology, and various disciplines of thought. This relational concept of the Church Fathers failed to be further developed because the concept of the Trinity fell from theological focus over the centuries. Today subtle but radical changes are occurring in the field of social psychology and communications theory. Whereas it was once common for modern paradigms to dominate the field, social constructionists have begun to react against the preponderance of typically modern themes as the primacy of the subject or ontological discourse framed exclusively in the language of subject-subject. On the other hand, their work offers a unique opportunity for Chri...

Se presenta una investigación en torno a las relaciones entre Poder, Estado y medios de comunicación masiva desde la mirada de la Teoría Crítica que permite comprender el complejo tejido que engarzan las relaciones de poder a la mayoría de las actividades humanas. Asimismo se aborda el papel que tiene el Estado como elemento regulador de las distintas fuerzas de carácter institucional, que operan en su interior como estructuras de poder y la función que cumplen los medios de comunicación masiva en la complejidad de las sociedades modernas. Como estudio de caso, se analiza el cambio de

BAYER JUDIT * AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK 10. CIKKEL KAPCSOLATOS JOGGYAKORLATÁNAK EGYES SÚLYPONTJAI Jelen tanulmány az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikkének joggyakorlata általános elveit, és alkalmazásának legjellegzetesebb eseteit kívánja az olvasó elé tárni. Elsődleges célja, hogy áttekintést nyújtson a 10. cikk alkalmazásának sarokpontjairól, és főbb elveiről. Ezen belül fokozott figyelmet szentel a véleménynyilvánítási szabadság demokratikus közéletben betöltött szerepének. Hipotézise szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatában erősebb védelmet biztosít a joggyakorlásnak akkor, ha az a demokratikus társadalmi, közéleti vitát szolgálja, és hajlandóbb helyben hagyni a tagállami korlátozásokat, amennyiben a véleménynyilvánítás az egyén önkifejezését szolgálná a közösséget sértő módon, továbbá akkor is, ha azok a demokratikus jogrendet támadnák.

Per proprietà intrinseche dei costituenti di un sistema ci si riferisce alle proprietà che essi esibiscono in uno stato ideale di "isolamento", a prescindere dal contesto dell'organismo. Tali proprietà sono al centro degli approcci descrittivi più comuni in biologia. Per esempio, esse sono cruciali nelle caratterizzazioni del vivente proposte dalla biologia molecolare. Si tratta dell'area tuttora dominante della biologia, le cui radici sono rintracciabili nelle riflessioni di Jacques Monod (1970) e François Jacob (1970). Tipicamente i modelli descrittivi elaborati da questa linea della ricerca biologica si focalizzano sulle proprietà di un singolo componente considerato fondamentale, solitamente identificato nell'acido nucleico (DNA).

This dissertation investigates the evolving regulations and changing socio-political influence of cheap print in eighteenth-century Scotland, both in terms of its production and distribution. Through a detailed analysis of court records, business and personal correspondence, as well as examples of cheap print itself, it argues that an integrated (if loosely defined) "British" book culture only slowly emerged between 1680 and 1820. During this period changes in the economic makeup, political identity and literary culture of Scotland meant that ideas and opinions became publicized in a variety of new and innovative forms. These new ways of printing could say volumes about opinions on print regulation, copyright, and the continuing role of political and cultural loyalties within the increasingly integrated economic fabric of Britain. I propose that a major result of efforts to regulate the production and distribution of print, combined with financial and logistical obstacles within the industry, to alter the development of Scotland's periodical press. As a consequence, both its news culture and print culture more generally were shaped by the continued use of occasional formats rather than periodicals for a much longer period. More generally, it argues for an examination of the smaller-scale producers and distributors of cheap print in Scotland to supplement Richard Sher's thorough examination of the London-Edinburgh printing axis in his authoritative The Enlightenment and the Book (2006). By investigating the economic fortunes and titles produced by smaller-scale printers during this period, the image of a much more self-consciously Scottish readership appears, directly rebutting Linda Colley's assertions in Britons: Forging the Nation (1992) about the pre-eminence of a participatory "Britishness" during the eighteenth century. As such, this study highlights the various ways in which the production capabilities, relationship with regulatory authorities and position within the trade collectively enabled Scotland's smaller-scale printers to contribute towards ongoing debates over nationhood, political and religious identity in ways that were not always respectful of regulatory norms or a consensus among industry elites.

Seleccionar todos Título: Agencia racional e ilusión de libertad;Rational Agency and the Illusion of Freedom Autores: Sainz, Javier S. Revista: Mediaciones Sociales, 2007; (1) Página(s): 305-326 ISSN: 19890494 Descriptores: Agente racional ; Consciencia ; Acción ; Libre ...

This article is concerned with contemporary theories of epistemological uncertainty and their ramifications for our moral lives, and more specifically with how this uncertainty undermines the possibilities for conceiving of, and finding assurance in, humanistic morality. First, the uncertainties brought into knowledge by poststructuralism and Luhmann’s theory of observation are examined, particularly as they relate to the issue of reconciling the double moment of morality as an at once subjective and social phenomena. Next, Habermas’s important and influential work in this area is taken as exemplifying the limits of humanistic morality; it is argued that despite his interest and importance, Habermas’s work cannot support the weight of its own moral orientation, and that this is a direct consequence of the humanist structure of his thought, which cannot be reconciled with the paradoxical nature of the relationship between the subject and the social. Finally, some possibilities for ma...

Se presenta una investigación en torno a las relaciones entre Poder, Estado y medios de comunicación masiva desde la mirada de la Teoría Crítica que permite comprender el complejo tejido que engarzan las relaciones de poder a la mayoría de las actividades humanas. Asimismo se aborda el papel que tiene el Estado como elemento regulador de las distintas fuerzas de carácter institucional, que operan en su interior como estructuras de poder y la función que cumplen los medios de comunicación masiva en la complejidad de las sociedades modernas. Como estudio de caso, se analiza el cambio de

El epistemólogo húngaro Imre Lakatos (1993) propuso la fructífera tesis de que lasciencias se desarrollan siguiendo un Programa de Investigación Científica (PIC). Este ideal científico parecía muy lejano a las incertidumbres que acompañan el campo dela comunicación y el de las organizaciones. La in-disciplina que caracterizó a las investigaciones en comunicación y la preocupación por la falta de una identidad definida y un ‘objeto’ propio proyectaron por un lado a la comunicación como una perspectiva fundamental para comprender la complejidad y multidimensionalidad de los procesos organizacionales y comunicacionales, pero al mismo tiempo quedó instalada una imagen difusa, inabordable en su especifi cidad por medio de los instrumentos teóricos y metodológicos de las ciencias sociales. Presentamos en este trabajo un cuerpo deproposiciones teóricas que ayudan a explorar articulaciones teóricas y empíricas entrelos procesos de comunicación y la (re)construcción de las organizaciones

Hipótesis de análisis comunicacional en contextos organizacionales 1 A hypothesis for communication analysis in organizational contexts 1 Trabalho apresentado ao Grupo de Comunicação em Contextos Organizacionais do XXII Encontro Anual da Compós, na Universidade Federal da Bahia, Salvador, de 04 a 07 de junho de 2013. Resumen El epistemólogo húngaro Imre Lakatos (1993) propuso la fructífera tesis de que las ciencias se desarrollan siguiendo un Programa de Investigación Científi ca (PIC). Este ideal científi co parecía muy lejano a las incertidumbres que acompañan el campo de la comunicación y el de las organizaciones. La in-disciplina que caracterizó a las inves-tigaciones en comunicación y la preocupación por la falta de una identidad defi nida y un 'objeto' propio proyectaron por un lado a la comunicación como una perspectiva fundamental para comprender la complejidad y multidimensionalidad de los proce-sos organizacionales y comunicacionales, pero al mismo tiempo quedó ins...

Tentaremos demonstrar a validade da aplicação de um esquema (ou modelo) de análise comunicacional que apresentaremos aqui para a abordagem de certas características da criação de mercadorias simbólicas na Economia da Informação (EI). Acreditamos que uma abordagem a partir da comunicação ajudará a entender vários processos econômicos que se encontram no coração da EI -como a mercantilização da informação -. Não somente nos extremos do processo econômico, ou seja, na produção e no consumo de bens e mercadorias, como também no processo intermediário da circulação. A EI em certos aspectos se separou e até certo ponto se tornou autônoma da economia 'real' e de suas práticas tradicionais de produção, assumindo, por conseguinte, uma forma nova e específica de mercantilização (comoditização) do processo de comunicação.

Resumo Tentaremos demonstrar a validade da aplicação de um esquema (ou modelo) de análise comunicacional que apresentaremos aqui para a abordagem de certas características da criação de mercadorias simbólicas na Economia da Informação (EI). Acreditamos que uma abordagem a partir da comunicação ajudará a entender vários processos econômicos que se encontram no coração da EI-como a mercantilização da informação-. Não somente nos extremos do processo econômico, ou seja, na produção e no consumo de bens e mercadorias, como também no processo intermediário da circulação. A EI em certos aspectos se separou e até certo ponto se tornou autônoma da economia 'real' e de suas práticas tradicionais de produção, assumindo, por conseguinte, uma forma nova e específica de mercantilização (comoditização) do processo de comunicação.

The continuing popularity and adoption of social media by the general public and the realisation of its potential customer engagement power by business, is highlighting the importance of social media to ongoing business activities and strategies. However, current research that is more focused around the potential power of social media generates little debate of the adoption factors driving public use of social media as a communication medium. Even though businesses have an opportunity to broaden their reach by adding social media to the communication strategic-mix, the dearth of informed discussions relating to theoretical underpinnings associated with the public adaptation of social media as a communication medium fails to clearly inform strategic business decisions regarding adoption decision-making. This research study conducted in the Australian context queries established theoretical frameworks by asking the question; what theoretical foundations do influence the social media a...