incollections by Török Balázs
Korlátozott átláthatóság: a lobbizás és az Európai Unió Az Európai Unióban világos törekvés, hogy... more Korlátozott átláthatóság: a lobbizás és az Európai Unió Az Európai Unióban világos törekvés, hogy a döntéshozatali folyamatok a lehető legátláthatóbbak és legnyíltabbak legyenek. Ehhez kapcsolódóan fontos céllá vált a kiegyensúlyozott érdekképviselet, a túlzott nyomásgyakorlás elkerülése, hiszen a jogszerűtlen vagy bennfentes információszerzés és a döntéshozók megkörnyékezése torzíthatja a döntéshozatalt és megkérdőjelezheti annak legitimitását. Tanulmányunk célja az uniós döntéshozatalhoz kapcsolódó lobbitevékenységek átláthatóvá tételét célzó nyilvántartás 2011. évi létrehozása és 2015-ös újratervezése kapcsán a lobbizás értelmezése az Európai Unió működésének kontextusában. A témakör tárgyalása során, az érdemi adatok akut hiánya miatt egyelőre leginkább arra szorítkozhattunk, hogy kidolgozzuk és pontosítsuk azokat az elméleti kereteket és elemzési fogalmakat, melyek alapján a lobbizás, mint az európai döntéshozatali mechanizmus egyik fő rendszereleme megragadható. A tanulmány témafelvetésnek tekinthető abban a tekintetben, hogy lássuk mi minden hiányzik ahhoz, hogy pontosabban érthessük az Unió lobbitevékenységekben gazdag szupranacionalitás közegében az oktatáspolitikák alakulását. A lobbizás, egyébként talán periférikusnak tűnő témáját tehát azért állítottuk középpontba, hogy a közpolitikai programadás hátterében meghúzódó, és a nyilvánosság terében gyakorta egyszerűen csak "Brüsszelként" emlegetett szupranacionális társadalmi konstrukció működését valamivel árnyaltabban láthassuk. A lobbizás fogalmi meghatározása A lobbizás társadalmi kommunikációban kimunkált és gondozott fogalom, ezért annak lehatárolása terén egyfajta szemantikai versengés figyelhető meg. Eltérő társadalmi láthatósággal, befolyással és egyenlőtlen erőforrásokkal rendelkező szereplők törekszenek annak körülhatárolására, hogy a médiában, politikában és a közéletben a lobbizásról mit kellene gondolni, és mit nem. A definitív javaslatok hátterében annak befolyásolására irányuló törekvés áll, hogy a lobbizásban érdekeltek/érintettek mit vegyenek figyelembe mint kívánatosat, mint még elfogadhatót és mint kiküszöbölendőt. A törekvések tétje nem csekély, hiszen az Európai Unió szabályalkotó jogosultságai révén az átláthatóságot, illetve mint látni fogjuk, annak látszatát kívánja a lobbi folyamatokhoz rendelni. A szemantikai versengésre jellemző, hogy az európai átláthatósági kezdeményezés 2007. évi bizottsági konzultációja során egyes résztvevők fenntartásukat fejezték ki a "lobbizás" mint kifejezés negatív kicsengésével kapcsolatosan, melyre reagálva a Bizottság hangsúlyozta, hogy maga a fogalom semmilyen negatív értékítéletet nem tartalmaz, és a lobbitevékenységek alapvető jelentőséggel bírnak a demokratikus eljárásokban.
OFI, 2015
A tanulmány Niklas Luhmann rendszerelméletét és Margaret Archer reflexivitás elméletét figyelembe... more A tanulmány Niklas Luhmann rendszerelméletét és Margaret Archer reflexivitás elméletét figyelembe véve az iskola működését három eltérő oldalról vizsgálja. Bemutatja, hogy az intézmény szervezeti működése, a fiatalok interakciós rendje és a tanulók szubjektív önértelmezése eltérő módokon és mértékben fonódik egymásba a különböző típusú intézményekben. A legkedvezőbb helyzetben azok az iskolák vannak, melyek tanulói természetszerűleg alkalmazkodnak a szervezeti elvárásokhoz, nem építenek ki iskolai ellenkultúrát és önreflexivitásuk alapján képesek koherens életprojekt kidolgozására. Sokkal nehezebb feltételek között működnek azok a „második esély” jellegű intézmények, melyekben a pedagógiai sikeresség megköveteli a nagyfokú nyitottságot és alkalmazkodást a diákok kultúrájának irányába, illetve ahol elkerülhetetlen a tanulók egyéni, személyes támogatása az életprojekt előfeltételeinek megteremtése vagy éppen pótlása érdekében.
Papers by Török Balázs
HERA IKT Szakosztály, 2024
Niklas Luhmann az 1970-es években a társadalom általános elméletének megalkotását tartotta a szoc... more Niklas Luhmann az 1970-es években a társadalom általános elméletének megalkotását tartotta a szociológia időszerű feladatának, tartva attól, hogy átfogó elmélet nélkül a tudományág jelentéktelenné válik. Ugyanis a tudományterületet uraló filantróp jóakaraton tájékozódó társadalomkritika és a korábbi szociológusok hagyatékának gondozása lényegében érdektelen egy modern társadalom önleírása és önértelmezése szempontjából. Jelenlegi formájában – mert a diagnózis ma is érvényes – a szociológiát a leleplezésre törekvés vezérli: lebegő értelmiségiként tájékoztatni a társadalmat arról, hogy milyen is valójában, és hogy milyennek kellene lennie (Mannheim & Kiss, 1994). A Luhmann által javasolt szociológiai felvilágosodás a társadalom metaszintű megfigyelésére tett kísérletet. Tanulmányunk szempontjából most az érdekes, hogy Luhmann számos olyan elmélettechnikai döntést hozott, amelyek hasonlóságot mutatnak a digitálisan technologizált társadalommegismeréssel. Luhmann felhagyott a társadalom ontológiai (esszencialista) leírásával, és a Spencer Brown féle formakalkulust követő differencia elméletre áttérve alkotott kommunikációelméletet. Az egyént mint tudati műveleteken alapuló rendszereket kizárta a társadalom fogalomból abban az értelemben, hogy a kommunikáción alapuló társadalmi rendszerek környezeteként vette figyelembe a pszichikai rendszereket. Elmélete alapján már a 70-es években tudható volt, hogy a visszacsatoló önreferencialitással működő kommunikáció a tudati rendszereket mellőzve, algoritmusok műveleteire alapozva is folytatható, ahogy a mesterséges kommunikátorok esetében ez ma tapasztalható. Autopoiesis elméletében az önreferenciális társadalmi rendszereket jelenbeli műveletek zárt láncolataként írta le. Az autopoietikus rendszerek a maguk teremtette bizonytalanság alapján képesek a jelent a múlt és a jövő feltételezésével értelemmel telíteni, és így folytatódni. Beláthatóvá tette, hogy a társadalom azért mondhat le korábbi integráló elveiről (vallás, nemzet stb.), mert funkcionális részrendszerei képesek személyeket generálni mint működésük környezeti feltételét (humán erőforrását). Paradoxonokra hívta fel a figyelmet: a részrendszerekre tagolt társadalmakban a különbségek integrálnak, vagy hogy egyetlen rendszer sem láthatja át magát egészen, ezért a társadalom önirányítása bizonytalanságkezelés. A társadalmi rendszerekbe egyelőre nem is sikerül olyan fékező mechanizmusokat telepíteni, amelyek az ökológiai kockázatok kezelésének feltételei lennének. És hogy az evolúció nem uralható, a befolyásolására tett kísérlet csak újabb variációkat eredményez, amivel aztán az evolúció tovább folytatódhat. Tanulmányunk célja, hogy a luhmanni életmű néhány olyan fogalmát kiemeljük és bemutassuk, melyek párhuzamba állíthatók a digitalizációt előre hajtó algoritmusok produktumainak társadalmi figyelembevételével. Nem véletlen, hogy Luhmann áttekinthetetlenül gazdag életműve a konstruktivista társadalomtudományok és a szociokibernetika számos követőjét inspirálta.
Human Innovation Review, 2024
A tanulmány célja annak feltárása, hogy a vallási rendszer hogyan lép kölcsönhatásba más társadal... more A tanulmány célja annak feltárása, hogy a vallási rendszer hogyan lép kölcsönhatásba más társadalmi rendszerekkel. Megkülönböztetjük a vallás premodern és modern formáit. A társadalmi rendszerek közötti strukturális kapcsolatokat a politikai és a tömegmédia működésével szemléltetjük. Bemutatjuk a vallási rendszer társadalmi marginalitását, ami a vallás más társadalmi rendszerektől való strukturális függetlenségeként is értelmezhető. Rávilágítunk arra, hogy a politikai rendszer hogyan alakítja a vallási rendszer iránti érzékenységét. Betekintést nyújtunk abba is, hogy a vallás milyen módon befolyásolja a politikát olyan társadalmakban, ahol a funkcionális differenciálódás még nem vált a társadalmi differenciálódás általános formájává. A dolgozat azt vizsgálja, hogy a vallás jelenlegi társadalmi elszigeteltsége a nyugati társadalmakban hogyan befolyásolja a társadalom megfigyelhetőségét, értékelését és kritikáját vallási szempontból. A tanulmányban a vallás szociológiai fogalmát alkalmazzuk, így minden olyan hitrendszer, amely a valóság konstrukciójában figyelembe veszi a transzcendens/immanens megkülönböztetést, a vallás egy formájának tekinthető.
The aim of the study is to explore how the religious system interacts with other social systems. Premodern and modern forms of religion will be distinguished. The structural relationships between social systems are illustrated by the functioning of the political and mass media. We show the social marginality of the religious system, which can also be interpreted as the structural independence of religion from other social systems. We highlight how the political system shapes its sensitivity towards the religious system. We also provide insights into the ways in which religion influences politics in societies where functional differentiation has not yet become a general form of social differentiation. The paper examines how the current social isolation of religion in Western societies affects the observability, evaluation and critique of society from a religious perspective. In this study, the sociological concept of religion is applied, so that any belief system that takes into account transcendent/immanent distinctions in the construction of reality is considered a form of religion.
HISZ (Humán Innovációs Szemle), 2024
A tanulmány célja annak feltárása, hogy a vallási rendszer milyen kölcsönhatásban áll más társada... more A tanulmány célja annak feltárása, hogy a vallási rendszer milyen kölcsönhatásban áll más társadalmi rendszerekkel. A vizsgálódás során elkülönítjük a premodern és modern vallási formákat. A társadalmi rendszerek közötti strukturális kapcsolatokat a politikai és a tömegmédia működése alapján illusztráljuk. Bemutatjuk a vallási rendszer társadalmi mellőzöttségét, ami egyben a vallás más társadalmi rendszerektől való strukturális függetlenségeként is értelmezhető. Kiemeljük, hogy a politikai rendszer hogyan alakítja érzékenységét a vallási rendszer irányában. Emellett kitekintést adunk arra, hogy a vallás milyen módon befolyásolja a politikát azokban a társadalmakban, amelyekben a funkcionális differenciálódás még nem vált általános társadalomszervezési formává. A tanulmány vizsgálja, hogy a vallás jelenlegi társadalmi elszigeteltsége a nyugati társadalmakban milyen módon befolyásolja a társadalom vallási szempontú megfigyelhetőségét, értékelését, kritikáját. A tanulmányban a vallás szociológiai fogalmát alkalmazzuk, így minden olyan hitrendszert, amely transzcendens/immanens különbséget figyelembe veszi a valóság konstruálásában, a vallás egyik formájának tekintjük.
Iskolakultúra
Tanulmányunk egyrészt bemutatja, hogy az iskolai házi feladat témakörével foglalkozó nemzetközi s... more Tanulmányunk egyrészt bemutatja, hogy az iskolai házi feladat témakörével foglalkozó nemzetközi szakirodalom milyen koncepciók mentén vizsgálja a házi feladat szerepét az tanulói eredményesség növelése, illetve az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Másrészt felvázoljuk, hogy a házi feladat kérdésköre hogyan jelenik meg a tanórán kívüli tanulás összefüggésében, valamint az otthon és az iskola viszonyrendszerében. A házi feladat iskolai tanulási környezetbe illesztését elsősorban az oktatási intézmények délutáni időszervezésének figyelembevétele, az ismeretek elmélyítését célzó tanórán kívüli feladatadás gyakorlata, valamint az otthoni tanulási környezet szerepe alapján tekintettük át. A Komplex Alapprogramban részt vevő általános iskolákban a házi feladat szerepére irányuló kutatásunk lehetővé tette, hogy feltárjuk az intézményvezetők, a pedagógusok és a szülők véleményét a házi feladat jelentőségéről, szerepéről, szankcionálásáról. Vizsgálatunk eredményei azt mutatják, hogy a Ko...
Meyer, H.-D. & Benavot, A. (Eds.) (2013). PISA, Power, and Policy. The emergence of global educational governance. Southampton, Oxford: Symposium Books
A pedagógusok IKT-használata egy budapesti kerületben végzett empirikus Abszolút százalék Érvénye... more A pedagógusok IKT-használata egy budapesti kerületben végzett empirikus Abszolút százalék Érvényes százalék önállóan kis segítséggel jelentős segítséggel nem tudom nincs válasz önállóan kis segítséggel jelentős segítséggel nem tudom Szöveg, kép beillesztése dokumentumba 39,
Educatio, 2015
Tanulmányunkban a PISA-méréseket a transznacionális szférának az oktatási rendszerek változásában... more Tanulmányunkban a PISA-méréseket a transznacionális szférának az oktatási rendszerek változásában betöltött evolúciós szerepe felől közelítjük meg. A nemzeti oktatási rendszerek számára a transznacionális tér a variációk, majd azt követően a szelekciók lehetőségét biztosítja, tehát az evolutív változások irányába nyit utat. A PISA-mérések és a hozzá kapcsolódó komparatív elemzések gyarapítják a nemzeti szinten feldolgozandó információk mennyiségét, ezzel alternativitást és variabilitást visznek az oktatási rendszerek önmegértési és önépítési folyamataiba. A szupranacionális szinten készült komparatisztikák azonban nem neutrális jellegűek. Újítások (innovációk), jó gyakorlatok (best practice), követendő példák, élenjárók (leaders) és lemaradók (laggards) fogalmi rendszerében adottak, illetve hatékonysági értékpreferenciák alapján készített eredménytáblákba rendezve - azaz hierarchizáltan és normatívan kódoltan - állnak rendelkezésre. E transznacionális értékelési eljárások nemzeti szintű következménye a legitimációs probléma változó intenzitású felvetődése, melynek szerepét az {elfogad/elutasít} opciók mentén megvalósuló szelekcióban látjuk - többek között a PISA kapcsán is.
Educatio, 2001
Óvodaválasztás 2001-ben-az országos óvodavizsgálat részeként-az Oktatáskutató Intézet kérdőíves v... more Óvodaválasztás 2001-ben-az országos óvodavizsgálat részeként-az Oktatáskutató Intézet kérdőíves vizsgálatot szervezett az óvodás korú gyermekek szüleinek körében. A szülőkre kiterjedő vizsgálat elsődleges célkitűzése az volt, hogy empirikus adatok tükrében kapjunk képet az óvoda és szülők közötti kapcsolattartás módozatairól és tartalmáról. Vizsgáltuk a kapcsolattartás leginkább elterjedt formáit és azonosítottuk azokat a tényezőket, melyek jelentős befolyásoló erővel rendelkeznek a szülő-óvoda kapcsolat alakulásában. Igyekeztük feltárni a szülõk által megfogalmazott legjellemzõbb elvárásokat, valamint azt, hogy a szülõk milyen szempontok alapján értékelik az általuk ismert óvoda munkáját. A szempontok jelentőségének mérése mellett értékeltettük is a szülőkkel gyermekük óvodáját, így számos mutató tükrében láthatjuk az óvodáztatás irányában megmutatkozó társadalmi elégedettséget is. Az adatfelvételre, mely 470 óvodát érintett, 2001. április hónapjában került sor.* Az adat-felvétel során a kérdezõbiztosok véletlenszerû kiválasztással intézményenként 10-10 szülõt kértek fel a kérdõív kitöltésére, azaz összesen 4700 kérdõívet jutattunk ki a gyermekük óvo-dáztatásában érdekelt szülõkhöz. A vizsgálat eredményességének markáns bizonyítéka, hogy a szülõk válaszadási aránya a visszaérkezett kérdõívek alapján 88%-os volt, ami lényegesen magasabb, mint a hasonló módszerekkel folytatott kutatások esetén az megszokott.
Uploads
incollections by Török Balázs
Papers by Török Balázs
The aim of the study is to explore how the religious system interacts with other social systems. Premodern and modern forms of religion will be distinguished. The structural relationships between social systems are illustrated by the functioning of the political and mass media. We show the social marginality of the religious system, which can also be interpreted as the structural independence of religion from other social systems. We highlight how the political system shapes its sensitivity towards the religious system. We also provide insights into the ways in which religion influences politics in societies where functional differentiation has not yet become a general form of social differentiation. The paper examines how the current social isolation of religion in Western societies affects the observability, evaluation and critique of society from a religious perspective. In this study, the sociological concept of religion is applied, so that any belief system that takes into account transcendent/immanent distinctions in the construction of reality is considered a form of religion.