Dance, Music (19th century) by Hedvig UJVÁRI
The study examines the critical reception of Josef Bayer's ballets Die Puppenfee [The Fairy Doll]... more The study examines the critical reception of Josef Bayer's ballets Die Puppenfee [The Fairy Doll] and Sonne und Erde [Sun and Earth], focusing on their premieres in Vienna and Budapest. In the late 19th century, the German-language press in Budapest delivered scathing reviews of Die Puppenfee, drawing parallels with Handel's contemporary criticisms, which condemned the prevalence of dull works and fairy-tale productions on the stage. Despite these critiques, the ballet was far from dismissed, as Die Puppenfee was performed over 800 times in Vienna until 1999. However, music critics, while not entirely ignoring the ballet, remained distant towards the genre. Eduard Hanslick provided a possible explanation for this, asserting that in the reception of musical works-an idea applicable to ballet as well-the aesthetic aspect is merely one factor, and often not the most significant: the success of a work often lies in how it reflects the spirit of the times. The study further explores the contrasting ballet critiques in the Viennese and Budapest press, highlighting the visual-centric nature of Hungarian ballet and the lack of literary-driven, high aesthetic quality librettos that could inspire more sophisticated ballet music.
The scholarly examination of Gustav Mahler's tenure in Budapest (October 1888-March 1891) has pri... more The scholarly examination of Gustav Mahler's tenure in Budapest (October 1888-March 1891) has primarily focused on his roles as artistic director and conductor as well as the compositional history of his Symphony No. 1. However, following the inauguration of the Hungarian Royal Opera House in 1884, the ballet repertoire, along with operas, was transferred from the National Theatre to the Hungarian Royal Opera House, warranting further investigation into this aspect of his directorship. This study aims to shed light on the reception history of two lesser-known ballets, A négy kérő (The Four Suitors) and A párisi festők (The Parisian Painters), which have so far remained on the periphery of academic discourse. The analysis relies exclusively on reports and reviews published in contemporary Hungarian and Germanlanguage press in Budapest. Absztrakt Gustav Mahler budapesti működésével (1888. október-1891. március) kapcsolatban elsősorban zeneigazgatói és karmesteri tevékenysége, illetve az I. szimfónia keletkezéstörténete áll a kutatói érdeklődés középpontjában. A Magyar Királyi Operaház megnyitását követően, 1884-ben azonban az operák mellett a balettrepertoár is átkerült a Nemzeti Színházból a dalszínházba, így ezek vizsgálata szintén indokolt. Az alábbi tanulmány két kisebb, mindeddig a kutatás perifériájára szorult balett, A négy kérő és A párisi festők fogadtatástörténetének a bemutatására vállalkozik. Forrásként csupán a korabeli fővárosi magyar és német sajtó híradásaira lehetett támaszkodni.
Újabb utazás az operett körül A közép-európai régió történelmének és kultúrájának kutatója, Csáky... more Újabb utazás az operett körül A közép-európai régió történelmének és kultúrájának kutatója, Csáky Móric 1996-ban jelentette meg nagyívű kultúrtörténeti tanulmányát az 1900-as évek bécsi operettjéről, 1 amely hamarosan magyarul, oroszul, szlovénul és románul is hozzáférhetővé vált. Az operett ideológiája és a bécsi modernség címmel megjelent munkát 2 bő két évtizeddel később ismét elővette a szerző, és szerkezetileg átdolgozva, idézetekkel kiegészítve, naprakész szakirodalmi hivatkozásokkal aktualizálva jelentette meg Das kulturelle Gedächtnis der Wiener Operette: Regionale Vielfalt im urbanen Milieu cím alatt. 3 Noha a szövegkorpusz csak kiegészítésekre szorult, többek között egy Franz Kafka és az operett kapcsolatát taglaló alfejezettel, a címadás 4 markánsabb, jobban kifejezialcíménél fogva is-a szerző intencióit, gondolati vezérlőelvét, mivel a kulturális emlékezet, a regionális sokszínűség és a városi környezet mind az operett meghatározó tényezői. Jelen írás a klasszikus könyvrecenzió helyett a könyv gondolati ívének esszészerű összefoglalására vállalkozik. Miért éppen az operett? A történetírás, a történeti kutatások a múlt feltárásakor elsősorban politikai, gazdasági és társadalmi vonatkozásokra fókuszálnak, kevesebb figyelem vetül azokra a területekre, amelyekről a klasszikus értelemben vett forrásokból alig nyerhető ki információ. A marginálisan vizsgált területekhez tartoznak többek között azok a kultúrtörténeti, kulturantropológiai szempontok, amelyek az egyes emberek, társadalmi csoportok mindennapjait befolyásolták, tudatára, életfelfogására, szellemi és esztétikai viszonyaira és mindennapi tevékenységeire hatással voltak ("zones de silence"). A kultúra komplex rendszere azt vizsgálja, hogyan lépnek interakcióba az élet legkülönbözőbb területeiről származó kódok. Az életmód teljessége felöleli az eszmék, gondolatok, ideológiák, magatartásformák, tárgyak, intézmények meglétét, de a kultúra történeti szemlélete lehetőséget ad arra is, hogy a politikai eseményeket a múlt szélesebb kontextusában vizsgálja. A tudatot tükröző területhez kapcsolódik többek között a szükségszerűen végzett munkafolyamat, azonban jellemzőbb képet adnak a tudatról az önkéntesen választott tevékenységek, például a szórakozási formák. Clifford Geertz ennek feltérképezése kapcsán a "szoros leírást", azaz a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális jelenségek egyidejű figyelembevételét ajánlja. A kultúra komplexitásához, sokféle forrásaihoz azonban hozzátartozik az is, hogy a marginális, perifériára szorult jelenségeket 1
Studia Musicologica, Jun 19, 2023
The cultural exchange processes can also be formulated from the point of view of transfer researc... more The cultural exchange processes can also be formulated from the point of view of transfer research, because plurality and hybrid cultures are primarily characteristic of the Central European communication space. The actors of these cultural mediation processes, who had the authority to shape and transport knowledge and culture, were authors, translators, publishers, journalists, and critics. As far as the research initiative of the author of this study is concerned, which focuses on the period between 1867 and the turn of the century (around 1900), it must be stated that this period has so far been only sparsely investigated. As a result of our own wide-ranging press-historical research, a cultural-historical database of the most important German-language organs of this epoch was created, whereby the focus was primarily on the culture section, mainly on the feuilleton yield of these newspapers. In addition to literature and theater, there was also intensive reference to neighboring disciplines, since art criticism, art history and, last but not least, the musical stages in Pest and Vienna were given plenty of space in these organs. In the following, an overview of the history of the press is given in a compact form, followed by selected finds on the subject of music from the last third of the nineteenth century.
Magyar könyvszemle. A Magyar nemzeti múzeum országos Széchényi könyvtárának közlönye .., Nov 22, 2023
1867 decemberében átvette a Pester Lloyd vezetését, nyomban három cikkben fejtette ki újságírói p... more 1867 decemberében átvette a Pester Lloyd vezetését, nyomban három cikkben fejtette ki újságírói programját, illetve a lap politikai irányultságát. 1 Mindenekelőtt az újság munkatársait szólította meg, akik nélkül nem lenne képes a rábízott feladatok elvégzésére. A lap körül tömörülő "tisztességes irodalmi erőkre", valamint az élet számtalan területéről az újság körül felsorakozó kitűnő szakemberekre támaszkodhat, akikben nemcsak a jóakarat, de a képesség is megvan ahhoz, hogy biztos szellemi-szakmai hátországot biztosítsanak számára, illetve a közös cél érdekében, ami "Magyarország szellemi és anyagi felemelkedését" jelenti. 2 A Pester Lloyd már az 1854-es indulását követően is hangsúlyt fektetett a gazdasági és politikai hírek mellett a sokrétű kulturális tájékoztatásra, a híreken felül elsősorban a tárcarovatában. Falk egyik fő törekvéseként határozta meg, hogy lapja számára a legjobb publicistákat szerezze meg. Ez sikerült is neki, így többek között Sturm Albert, Dux Adolf, Hevesi Lajos, Silberstein-Ötvös Adolf, Nordau Miksa, Hevesi Lajos, Vámbéry Ármin révén elsőrangú irodalmi és színikritikák vagy éppen útirajzok jelentek meg az újságban. Az irodalmi, színházi, képzőművészeti kritikákon, tárcákon, híreken kívül Budapest, illetve Bécs zenei életével, eseményeivel kapcsolatos írások is rendszeresen helyet kaptak a lapban, elsősorban Schütz Miksa, Theodor Helm és Oskar Berggruen révén. Mellettük meg kell még említeni Gotthard Wöhler nevét is, aki az 1867 és 1876 között fennálló Ungarischer Lloyd zenei referense volt. A zenei szakírók pályaképének rekonstrukciójához elsősorban a hazai sajtóból kinyerhető információkra lehet támaszkodni. Schütz Miksa rövid, de sokrétű munkássága a jogi tanulmányoktól kezdve a parlamenti gyorsíráson át a Pester Lloyd és a Budapesti Szemle zenészeti témájú tárcáin és híradásain keresztül a zeneelmélet és -történet oktatásáig terjedt, majd
Magyar könyvszemle. A Magyar nemzeti múzeum országos Széchényi könyvtárának közlönye .., Jul 25, 2022
Studia Musicologica
Following the debut of Károly Szabados's ballet Vióra on March 14, 1891, the daily newspaper ... more Following the debut of Károly Szabados's ballet Vióra on March 14, 1891, the daily newspaper Pesti Hírlap called the date a glorious day not only for Hungarian music, but also for Hungarian genius and spirit in general, and treated the debut at the Hungarian Royal Opera House in Budapest as an allegory for spring: “It was as if the refreshing, revitalizing breaths of that traditional March breeze had blown across the hall of muses on Andrássy Road: such was the enthusiasm dominating the spectators' benches and the stage alike.”1 According to the newspaper, it was the long-anticipated victory of “the Hungarian genius, which some had begun to consider as almost alien to the Hungarian royal theater,” and it was all thanks to Géza Zichy (1849–1924), one of whose first acts as intendant was bringing this long neglected piece to the stage.2 In the context of Vióra's premiere, the “Hungarian genius” and the “Hungarian spirit” manifested on several levels, as it was the decision...
Tánc és Nevelés
A Magyar Királyi Operaházban 1886 végéig csupán egy valódi balettpremier volt:a Bécsi keringőt 18... more A Magyar Királyi Operaházban 1886 végéig csupán egy valódi balettpremier volt:a Bécsi keringőt 1885. május 16-án tűzték műsorra. A császárvárosban sikerrel játszott darab néhány hónap múlva Pesten is nagy tetszést aratott. A balett alkotói nem törekedtek klasszikus cselekményszövésre: a műben az egyes képek a keringő fejlődéstörténetének főbb állomásait úgy mutatják be, hogy az egész darabot csupán egy laza dramaturgiai szál fűzi össze, zenéje pedig egy keringőegyveleg. A darab a korabelifogadtatás szerint nagy tetszésnek örvendett, a táncmű évtizedekig a repertoár részét képezte. A tanulmány egyrészt az eltáncolt történelemnek a bemutatására vállalkozik, elsősorban a darab bécsi, kisebb részt budapesti recepciója révén, valamint érinti műkedvelő arisztokraták kolozsvári jótékonysági bemutatóját is; másfelől rámutat arra, hogy a Bécsi keringő város- és társadalomtörténeti kontextusban is értelmezhető.
Tánc és Nevelés
Until the latter part of 1886, there was only one real ballet premiere at the Hungarian Royal Ope... more Until the latter part of 1886, there was only one real ballet premiere at the Hungarian Royal Opera House: the Wiener Walzer [Viennese Waltz], performed on May 16, 1885. The piece, which proved successful in the imperial city, also received great acclaim in Budapest a few months later. The creators of the ballet did not strive for a classical plot: in the piece, individual images present the major stages of the development of the waltz, with a loose dramaturgical thread included for the sole purpose of holding the piece together and music comprised of a medley of handpicked waltzes. The piece was very well received at the time and was featured as part of the repertoire for decades. This study attempts to present danced history primarily through the reception of the piece in Vienna and, to a lesser extent, Budapest, while also touching upon its appearance in a charity performance by amateur aristocrats in Kolozsvár; furthermore, this article also emphasizes how the Wiener Walzer can ...
Alább Bécs napilapjainak, elsősorban a Neue Freie Pressének a zenekritikai gondolkodását 3 kívánj... more Alább Bécs napilapjainak, elsősorban a Neue Freie Pressének a zenekritikai gondolkodását 3 kívánjuk összevetni a budapesti magyar és német nyelvű sajtóorgánumok balettzene-bírálataival Josef Bayer két műve, A babatündér (Die Puppenfee), valamint a Nap és Föld (Sonne und Erde) révén. 4 A két darab hazai bemutatója a Bécs-Budapest közötti kulturális transzfer eredménye: önálló magyar művek hiányában az Udvari Balett repertoárja volt mérvadó, az ott sikerrel játszott darabok előbb-utóbb megjelentek nálunk is. Sztojanovits Jenő Csárdása (1890) előtt a magyar balettet elsősorban látványműfajként tartották számon, a művekhez nem társult mélyebb mondanivaló, legfeljebb laza szövésű cselekmények sorozatából álltak. 5 A színrevitel, a darabok kiállítása azonban jellemzően nagyon impozáns, szemet gyönyörködtető volt. A felfokozott vizualitás, a cselekménynélküliség nem hatott megtermékenyítőleg az írókra, akik ezáltal nem éreztek késztetést az irodalmi igényű, magas esztétikai minőséget képviselő librettók írására, amelyek aztán mérvadó zeneszerzőknek szolgálhattak volna inspirációként igényes balettzene megírásához. A librettó-problematika Hanslick 6 előtt is ismert volt, őt a kérdés az operajátszás terén érintette. 7 Párizsi tartózkodása során, az 1870-es években úgy látta, hogy a kortárs francia vígopera fiatal képviselői között nehéz megtalálni Auber méltó utódát. Bizet, Massenet, Massé "bájos kis tehetségek, színpadi jártassággal bedeutet das Leben des Dramas, der Kampf um ihren Besitz den Kampf um sein Dasein. In diesem Kampf siegt gar häufig ein geringeres Kunstwerk über seine besseren Vorfahren, wenn dasselbe den Atem der Gegenwart, den Pulsschlag u n s e r e s Empfindens und Begehrens uns entgegenbringt.
Alexander Dumas A kaméliás hölgy (1848) című műve szolgált, amely többek között Verdi Traviátáján... more Alexander Dumas A kaméliás hölgy (1848) című műve szolgált, amely többek között Verdi Traviátájának is a szüzséjét képezi. A darab cselekményének az az epizód a kiindulópontja, amikor Violetta a játékszenvedély hevében az egész vagyonát elveszíti, majd koldusbotra jutva álmában megvilágosodik, felismeri a hibáját és visszatér az erényes útra. A cselekmény röviden: Violetta szalonjában összegyűlik Párizs előkelősége. Poncellet hiába próbálkozik, Violetta visszautasítja a közeledését. Előbbi természetesen bosszút esküszik: játékra hívja, melyben a hölgy szívét ugyan nem, de teljes vagyonát megnyeri. Violetta apja a játékot titkon figyelemmel kíséri, majd amikor a lány vagyona odalesz, gyermekét eltaszítja magától s megátkozza. A gróf nevelési módszerei sajátosak: ahhoz, hogy lánya elnyerje bocsánatát, vidéki városokban kell koldulnia, azután hozzámehet választottjához, Julienhez. 50 Ezt a történetet Borri olyan sikeres koreográfiákkal, látványos táncokkal vitte színpadra, amelyek nem hagytak kétséget szerzői tehetsége felől. A balett fogadtatása kedvező volt. 51 A Wiener Zeitung -noha erősen kétségbe vonta a darab 'nagy' balett jellegét -inkább szórakoztatónak érezte, leszámítva a gyászjelenetet, amely a nagy balettekhez képest kevésbé zavaros, a szövegkönyv igyekszik a főhősnő szenvedéseit a lehető legrövidebben elbeszélni. A recenzens szerint a két órán keresztül eltáncolt cselekmény után a néző nem úgy hagyta el a házat, hogy unatkozott. 52 Aranyváry bécsi idejéből a Violetta kapcsán olvasható az egyetlen ismertetés, amely név szerint is megemlíti a teljesítményét. A Wiener Zeitung beszámolója kiemelte Levasseur és Pocchini kisasszonyok szeretetreméltó és bájos produkcióját, valamint Lanner kisasszony táncát az Aranivaryval (!) és Crocéval bemutatott pas de trois-ban. A csoporttáncok átgondoltak és hatásosak, kivitelezésben precízek voltak. Frappart -mint mindig -előnyösen tűnt ki szellemes és friss mozgásával. A közönség jól fogadta az új produkciót. 53
For the sake of the weaker ones, especially for people in the villages, I must explain: what is b... more For the sake of the weaker ones, especially for people in the villages, I must explain: what is ballet? Otherwise, they wouldn't know. It's a play where everyone speaks with their feet, using their heads for nothing. Here, the characters' faces do not move for the world-anger, good humor, or surprise cannot be shown, they must all be expressed with the feet. Hm. It is easy to express anger with the foot, by giving someone a good kick, but joy? Now, that is the art.
Uploads
Dance, Music (19th century) by Hedvig UJVÁRI