History of Digital Humanities

Az ITIdata-projekt célja egy olyan irodalomtudományos adatbázis kialakítása, mely hálózatos formában képes különböző kutatások adatait tárolni, megjeleníteni és rendszerezni. Az adatbázis Wikibase szoftverrel működik, a Wikidata struktúráját veszi alapul, ugyanakkor független tőle. Az adatbázisban tárolt információk SPARQL lekérdezésekkel rendszerezhetők, mely a tájékozódáson túl elősegíti a mostani és a jövőbeli kutatásokat. Az ITIdata specifikációja úgy lett kidolgozva, hogy minél többfajta irodalomtudományos projekt adatainak tárolására szolgáljon, használható legyen könyvtári katalógusok, kéziratgyűjtemények, sajtóbibliográfiák számára egyaránt. Az ITIdata ezentúl lehetőséget biztosít a különböző elemek annotálására, valamint összekapcsolható más digitális rendszerekkel, adatbázisokkal. Az ITIdatába elsőként fölvitt projekt Kosztolányi Dezső folyóiratokban megjelent munkáihoz kapcsolódik. Kosztolányi művei kritikai kiadásának munkálatai 2008-ban kezdődtek el. A forrásgyűjtő munk...

A digitális könyvtár mítosza Vannak szavak, amelyek egyszer csak váratlanul megjelennek az életünkben. Először idegenül hangzanak, megbarátkozni is nehéz velük, ám később lehet, hogy unalmassá válnak mert elkopnak a mindennapos használatban. Jaj annak a kifejezésnek, amelyiknél beáll a "vízcsap-effektus"! A túlcsordulást egyhamar a teljes feledés követi. Vajon ez lesz a sorsa a digitalizálásnak is? A digitális könyvtár is csak a perc-emberkék futó mániája, amely egyszer csak kimegy a divatból?

CfP for the EAA 2021. In archaeology, quantitative approaches have a long tradition and belong to the very core of the discipline. However, the history of quantitative archaeological reasoning might be not as straightforward as suggested by the disciplinary history commonly shared among archaeologists. Taken into account different social interests and traditions we doubt the narrative of linear methodological and technical progress, especially considering to a certain extent alternative developments of quantitative approaches in blocks of countries somewhat separated by language barriers. Different communities assign different roles and functions to quantitative procedures applied in archaeology. The use of a kuhnian "paradigm change" framework might be adequate to describe some parts of this history in large scale, but certainly not the whole picture in details, which also includes other complex socio-epistemic processes such as multiple discoveries, parallel developments, absorption , generational distinctions, etc. This session aims to explore the multitude of factors that determine the development of quantitative archaeology. We intend to stimulate renewed perspectives on this aspect the history of archaeology, through approaches such as historical sociology, examinations of communication issues, analysis of the relationship between sciences and humanities, and of the friction between theory and method.

Olivier Le Deuff. Digital Humanities: History and Development. Information Systems, Web and Pervasive Computing Series, Intellectual Technologies Set 4. London: Wiley-ISTE, 2018. ISBN 9781786300164, 9781119308195. xvi, 150 oldal. https://doi.org/10.1002/9781119308195

Előadás az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete "Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására" című mesterkurzusán, 2019. november 12-én.
Info: https://iti.btk.mta.hu/hu/esemenyek/eloadas-vitaules/824-a-digitalis-mesterkurzus-kovetkezo-eloadasa-9
About DSEs from HTML to stand-off markup. And Open Science.

Ismeretterjesztő előadás a Pesti Bölcsész Akadémián.
"Az utóbbi évtizedek egyre terjedő megközelítésmódja a digitális bölcsészet. De mit is nevezünk annak, és mik a jellemzői? Új tudományág jött-e létre, vagy csak a meglévők kaptak új eszközöket? Az előadás rövid történeti áttekintést ad a számítógépes bölcsészettudományi kutatásokról, különös tekintettel a magyarországi eredményekre. Bemutatja, milyen út vezetett a kezdetektől az intézményesülés felé: a levelezőlistáktól a folyóiratokig, a műhelymunkától az egyetemi központokig. Akár paradigma-, akár eszköztár-váltás történt az elmúlt közel hetven évben, számos érdekes és a szélesebb közönség számára is értékes eredményt hozott – erre hívja fel a figyelmet az előadó."