Drafts by Ferenc Szurdoki
Szurdoki Ferenc Károly
Szurdoki Ferenc Károly "Vajon nekrológ ez? "-kérdezheti a csodálkozó olvasó. Lényegében igen, ez ... more Szurdoki Ferenc Károly "Vajon nekrológ ez? "-kérdezheti a csodálkozó olvasó. Lényegében igen, ez a válaszom. A hozzám hasonló emberek létének lényege ugyanis az, amit az ember gondol, és ahogyan gondolkodik. (Albert Einstein)
A 3 részes dolgozatom tartalomjegyzékét publikálom, hogy könnyebben áttekinthető legyen miről is írtam.
The basic points of the third part of the study are as follows:
1. In the third part of the thes... more The basic points of the third part of the study are as follows:
1. In the third part of the thesis, I move onto the presentation of techniques where the representation with multivectors and the properties of finite fields can be reconciled with an effective information theory.
2. In doing so, I propose the characterization of the local geometric classes that define the inner subspaces of physical space.
3. In my point of view, these basic geometric classes (elliptic, hyperbolic and parabolic subspaces) provide an opportunity to develop the foundations of a general, physical information theory.
4. Information is not the same as the internal structure of systems. It also defines the possible transformations of the structures and their relationship with the environment – i.e. their "semantics".
5. The characterization of information requires extensive use of the tools of abstract algebra, geometry and topology.
6. I tried to show schematically that the system of GA is multilinear, based on multivectors, and forms graded bialgebras. Within GA, the internal symmetries and dualities of homogeneous subspaces can be connected to weak symmetries and other duality interpretations of different dimensional subspaces.
The basic points of the second part of the study are as follows:
In the second part, I turn to ... more The basic points of the second part of the study are as follows:
In the second part, I turn to the field of theoretical physics, and here I try to outline the associative, analogical approach, that gives a somewhat comprehensible picture of the relationship between physics and primarily mathematical field theory.
• The geometrization of algebra created an opportunuty for a new formal description of theoretical physical problems.
• Number theory considerations led to the application of the spectral theory of finite fields and thus providing a transition towards quantum field theories.
• The dual approach of Geometric Algebra and the use of the topology toolkit can also lead to a better understanding of holographic theories.
• The application of Geometric Algebra on curved spaces, as well as the infinitesimal technique of the deformation theory, made it possible to examine more complex spatial structures.
The basic points of the first part of the study are as follows:
• The „Differentia specifica” o... more The basic points of the first part of the study are as follows:
• The „Differentia specifica” of the human - which made it stand out from other living organisms - was the invention of the replicative stucture (tool architecture) which can provide emergent properties.
• The humans transformed the expressive forms of communication to a an intellectual tool (language). The language and speech, as well as the combination of these are "programs" fixed in the memory of brain's neural network , which form a reality representation technology with they feedback structure.
• The general ontological-epistemological 4-dimensional cognitive structure can be good explanation structure of formal languages as tools (studies, textbooks, interpretation of experimental results, etc.).
• The abstract algebraic representation of reality was gradually geometrized, and the concept of Algebraic Geometry, Topological spaces and shapes (manifold) was created.
• The theory of curved spaces and their representation with vector bundles made the 1-vector and orientation-free description insufficient. • The Geometric Algebra (multilinear, graded multivector algebra) was developed to describe the point of view of topological relativity and of dual spaces.
Gilbert Ryle nagy figyelmet fordított a „tudni valamit” és „tudni hogyan” közötti különbségre a „... more Gilbert Ryle nagy figyelmet fordított a „tudni valamit” és „tudni hogyan” közötti különbségre a „Szellem fogalma” című könyvében. Ebben a tanulmányban elsősorban a „tudni valamit” meghatározására fókuszálok, azzal a megjegyzéssel, hogy a két tudás fogalom – meglátásom szerint – erősen duálisan episztemikus viszonyt alkotnak.
A kiválasztott filozófiai probléma érdekességét Edmund L. Gettier 1963-ban megjelent rövid cikke után kialakult élénk filozófiai-logikai viták apropója adja. (Is Justified True Belief Knowledge?)
A tudás "információelméleti" alapjai - amelyek jelentős ontológiai vonatkozásokkal bírnak - nézetem szerint a következők:
1. Az információ nemcsak társadalmi-kulturális jelenség, hanem elsősorban fizikai mennyiség.
2. Az információ statikus része Shannon információmennyiségével is jellemezhető.
3. Az információ dinamikáját a tér-idő struktúrák stabilitása és összetettségének változása generálja.
4. Az információ tehát „fejlődő” (emergens) mennyiség.
5. Az információ-teljesítményt (strength), mint fizikai mennyiséget az emberi-társadalmi régióban egy „multivektorként” is reprezentálhatjuk, amelynek komponensei a „valós tudás” és az „érzelmi hatás”.
6. A tudás az információ-erő „időinvariáns része”.
7. A „valós tudás” és az „érzelmi hatás” közötti „szeparációs kritériumok” lehetnek az információforrás stabilitása/instabilitása és az érzelmi tartalom párolgási ideje.
Gilbert Ryle paid close attention to the difference between "knowing that" and "knowing how" in h... more Gilbert Ryle paid close attention to the difference between "knowing that" and "knowing how" in his book "The Concept of Mind." In this study, I focus primarily on the definition of “knowing that”, with the remark that the two concepts of knowledge, in my view, form a strongly dual epistemic relationship.
The curiosity of the chosen philosophical problem is given by the talk of lively philosophical-logical debates that emerged after Edmund L. Gettier's short article published in 1963. . (Is Justified True Belief Knowledge?)
The "information theory" foundations of knowledge in my view - which have significant ontological implications - are as follows:
- Information is not just a socio-cultural phenomenon, but primarily a physical quantity.
- The static part of information can be characterized as the Shannon information quantity.
- The dynamic of information is generated by the stability and complexity of the space-time structures.
- Information is therefore an ’emergent’ quantity.
- Information-performance (strength) as a physical quantity can be represented by in the human-social region also as a ‘multivector’ that has components of ‘real-knowledge’ and ‘emotional-impact’.
- The knowledge is the ’time-invariant part’ of information-strength.
- The ‘separation criteria’ between the ‘real-knowledge’ and the ‘emotional-impact’ can be the stability/instability of the information source, and the evaporation time of the emotional content.
A Demokrácia válsága c. tanulmány összevont tartalomjegyzéke.
The following article is inspired by the video presentation of Zoltán Pogátsa. The title of the p... more The following article is inspired by the video presentation of Zoltán Pogátsa. The title of the presentation is “Exogenous and Endogenous Money Theory, Monetarism, Modern Monetary Theory”.
In my writing, I would like to supplement my brainstorming with a primarily theoretical approach focusing on the distant future, which I would narrow down to the following points:
1. What is "money"? What is the function that it performs?
2. Is the market good for us? Is there too much or too few market?
3. What is the role of capital and what are the forms of the private ownership?
4. Can the philosophy of a “work-based society” be sustained with the advent of the “age of robots”?
I merely flash these topics and formulate some economic philosophical conjectures. I would recommend these as research topics to groups of properly trained economist experts.
Az alábbi írás Pogátsa Zoltán video-prezentációjának inspirációjára keletkezett. A prezentáció cí... more Az alábbi írás Pogátsa Zoltán video-prezentációjának inspirációjára keletkezett. A prezentáció címe: „Exogén és endogén pénzelmélet, Monetarizmus, Modern Monetáris Elmélet”.
Az írásomban szeretném kiegészíteni az eszmefuttatását, a távolabbi jövőre fókuszáló, elsősorban elméleti megközelítéssel, melyet az alábbi pontokra szűkítenék:
1. Mi is a „pénz”? Milyen funkciót tölt be?
2. Jó-e nekünk a piac? Túl sok vagy túl kevés a piac?
3. Mi a szerepe a tőkének, és milyen formái vannak?
4. Fenntartható-e a „munka alapú társadalom” filozófiája a „robotok korának” beköszöntével?
Ezeket a témákat pusztán felvillantom, és néhány gazdaságfilozófiai sejtést (conjecture) fogalmazok meg. Ezeket, mint kutatási témákat javasolnám a megfelelően felkészült közgazdász szakértők csoportjainak.
The crisis of democracy – Third Part
(Is it possible to innovate in the political subsystem of so... more The crisis of democracy – Third Part
(Is it possible to innovate in the political subsystem of society?)
Answer to the poetic question
There are also illusions about the moral-transcendent integrability of society in some authors. I do not believe in this, so I devote a chapter to this issue in the third part of these study. In addition, I return to the issues of "identity" and "freedom", because I believe that they may today paralyze the innovation potential of the political subsystem. Finally, I formulate a proposal for the institutionalization of policy. I present a model of the political institutional system that incorporates the capabilities of democratic (majority) politics into the framework of DPI (Democratic Political Institution) with their controllable and responsible, consequences.
The crisis of democracy – Second Part
(Society Theoretical Overview)
In the second part of the p... more The crisis of democracy – Second Part
(Society Theoretical Overview)
In the second part of the paper I review some aspects of social theory and sociology, which focus on the epistemological and ontological questions of the system theory approach I prefer. These include Emil Durkheim's sociological understanding (social facts), Max Weber's theory of bureaucracy, Talcot Parsons's theory of social action and social system, Niklas Luhman's autopoietic system theory, and Anthony Giddens's efforts to understand social processes.
In the context of system theory, I examine the architecture, topology of the political subsystem, and interpret the concept of authority / power as the binder between actors and institutions.
In my view, the protagonists of the political subsystem (parties, politicians) must be transformed into actors competing in the political capital and commodity markets, with risk of financial interests and responsibilities. The money and value of the political market is the (complex) information power. I devote a separate chapter to the interpretation of this important conjecture.
Ferenc Szurdoki, 2019
The crisis of democracy – First Part
Historical Overview
In the first part of the study I gave... more The crisis of democracy – First Part
Historical Overview
In the first part of the study I gave a historical overview of the development of the political subsystems, focusing on the establishment of the institutional system of democracy. During the analysis, I tried to highlight the central issues that, in my view, led to slipping away of democratic politics throughout history. In these cases, the institutional system and politics were confronted with each other, and the basic functions of the institutions were being deformed by individuals and groups in power.
History is not over (F. Fukuyama), but liberal democracy is shaking. To reconcile, I suggest that we force politics toward minimizing power, and instead of irresponsible promise, it must be channeled in the direction of verifiable, enforceable practices with consequences. In my view, this can take the form of the gradual institutionalization of the above requirements, including the institutionalization of the responsibilities and modus operandi of the political and party elites too.
Egy Tulajdonreform Elméleti Vázlata. (Lehetséges-e egy plurális tulajdonra épülő öko-szociális pi... more Egy Tulajdonreform Elméleti Vázlata. (Lehetséges-e egy plurális tulajdonra épülő öko-szociális piacgazdaság?)
Hogyan lehet hatékony, egymással is versengő, plurális tulajdoni szerkezetet létrehozni, amelyik nem nyomorítja meg az egyes embert, és úgy minimalizálja a redisztribúciót, hogy nem hozza lehetetlen helyzetbe sem az államot sem az állampolgárt, sőt megteremti a szociális biztonságot?
Olyat, ami a tőkés piacnál is piacibbá teszi a piacot, kikényszerítve ezzel a racionális gazdasági kalkulációt, a versenyt, a hosszú távú vagyongyarapodásban való érdekeltséget, az erőforrásokkal való takarékosságot, ugyanakkor megteremti az egyének állami önkénytől való független létbiztonságát, a gazdasági esélyegyenlőség fenntartása mellett.
A tanulmány makrogazdasági elméleti alapját egy fizikai-mezőelméleti gazdasági modell sejtése mentén fogalmaztam meg.
Egy Demokratikus Politikai Intézményrendszer Vázlata.
A politikai intézményrendszer modernizálásá... more Egy Demokratikus Politikai Intézményrendszer Vázlata.
A politikai intézményrendszer modernizálásának égető szüksége – még a rendszerváltás előtt - a gazdasági reformviták során vetődött fel. Ahhoz, hogy világos legyen mit is értek a politikai intézményrendszer fogalmán, először elhelyezem a politikai intézményrendszert a társadalom újratermelési rendszerében. A bevezetőben azt is leírom, melyek azok a területek, melyek nem tartoznak szorosabban a tárgyamhoz. A rendszerváltás előtt megfogalmazott intézményi struktúra, és azok működési elvei – úgy érzem – ma is kellő relevanciával bírnak.
Dialektika és Pozitivizmus. (A társadalomtudományok módszertanának problémái a pozitivizmus vitáb... more Dialektika és Pozitivizmus. (A társadalomtudományok módszertanának problémái a pozitivizmus vitában).
A címben hivatkozott vita a frankfurti iskola képviselői és Karl Popper vezette analitikus filozófiai irányzat között bontakozott ki, az 1961-es tübingeni szociológus konferencián. A vita módszertaninak látszik, de ahogy azt a későbbiekben kimutatom, mögötte gyökeresen ellentétes világképek rejlenek. A vita következményeit tekintve pedig nagyon lényeges adalékokat kaphatunk jelen valóságunk megismerése és megváltoztatása módjához.
Az előadás vége. (Az Orfeo báb-együttes formanyelvének ismertetése)
Kivilágosodik a nézőtér. Mind... more Az előadás vége. (Az Orfeo báb-együttes formanyelvének ismertetése)
Kivilágosodik a nézőtér. Mindenki dermedten ül a helyén. Szomszédaim azt tárgyalják, szünet lesz-e, vagy vége a darabnak? Néhány irányból szórványos taps csattan fel, a nézők szedelőzködnek. Az előadásnak vége.
Meta-esztétikai vizsgálódások a műalkotás kategóriájának tudományos megalapozhatósága körül. Eszt... more Meta-esztétikai vizsgálódások a műalkotás kategóriájának tudományos megalapozhatósága körül. Esztétikák léteznek, hogyan lehetségesek?
Ezzel a kérdéssel máris a problémák sűrűjében találjuk magunkat. A hagyományos esztétikák létét nem lehet negligálni, de jogosultságukat annál több oldalról éri kritika. A legdirektebb módon a kortárs művészet teszi fel a kérdést, amikor olyan tények elé állítja a hagyományos esztétikákat, amelyekkel azok nem tudnak mit kezdeni. Jelen tanulmányban csak a műalkotásról vallott elképzelések ideál-tipikus formáit akarom rekonstruálni, és az ebből adódó ismeretelméleti, logikai következményeket elemzem.
A műalkotás problémája (Esztétikai-logikai elemzés)
A kérdés hagyományosan így vetődik fel: Mi a ... more A műalkotás problémája (Esztétikai-logikai elemzés)
A kérdés hagyományosan így vetődik fel: Mi a műalkotás? Hogyan azonosíthatunk egy műalkotást? Reális, ideális vagy valamiféle intencionális tárgyként létezik-e?
A tanulmányomban a fenti kérdéskört járom körül.
Megfogható-e a megfoghatatlan?
(Ontológiai és Episztemológiai vizsgálódások az Irodalmi Performan... more Megfogható-e a megfoghatatlan?
(Ontológiai és Episztemológiai vizsgálódások az Irodalmi Performansz témájában)
A ’jelenléten alapuló esztétikai viszony’ multidiszciplináris megközelíthetőségét vizsgálom, az irodalmi performansz apropója kapcsán. Ez az esztétikai viszony egy nagyon szubtilis, megfoghatatlannak tűnő jelenség. Az elemzés célja egy olyan ’reprezentáció’ lehetőségének a vizsgálata, ami képes – bizonyos feltételek megléte esetén – az alkotás lényegét adó ’képes beszédet’ áttranszformálni egy ’visszacsatolt szerkezetű nyelvi’ (metanyelvi) közegbe.
Uploads
Drafts by Ferenc Szurdoki
A 3 részes dolgozatom tartalomjegyzékét publikálom, hogy könnyebben áttekinthető legyen miről is írtam.
1. In the third part of the thesis, I move onto the presentation of techniques where the representation with multivectors and the properties of finite fields can be reconciled with an effective information theory.
2. In doing so, I propose the characterization of the local geometric classes that define the inner subspaces of physical space.
3. In my point of view, these basic geometric classes (elliptic, hyperbolic and parabolic subspaces) provide an opportunity to develop the foundations of a general, physical information theory.
4. Information is not the same as the internal structure of systems. It also defines the possible transformations of the structures and their relationship with the environment – i.e. their "semantics".
5. The characterization of information requires extensive use of the tools of abstract algebra, geometry and topology.
6. I tried to show schematically that the system of GA is multilinear, based on multivectors, and forms graded bialgebras. Within GA, the internal symmetries and dualities of homogeneous subspaces can be connected to weak symmetries and other duality interpretations of different dimensional subspaces.
In the second part, I turn to the field of theoretical physics, and here I try to outline the associative, analogical approach, that gives a somewhat comprehensible picture of the relationship between physics and primarily mathematical field theory.
• The geometrization of algebra created an opportunuty for a new formal description of theoretical physical problems.
• Number theory considerations led to the application of the spectral theory of finite fields and thus providing a transition towards quantum field theories.
• The dual approach of Geometric Algebra and the use of the topology toolkit can also lead to a better understanding of holographic theories.
• The application of Geometric Algebra on curved spaces, as well as the infinitesimal technique of the deformation theory, made it possible to examine more complex spatial structures.
• The „Differentia specifica” of the human - which made it stand out from other living organisms - was the invention of the replicative stucture (tool architecture) which can provide emergent properties.
• The humans transformed the expressive forms of communication to a an intellectual tool (language). The language and speech, as well as the combination of these are "programs" fixed in the memory of brain's neural network , which form a reality representation technology with they feedback structure.
• The general ontological-epistemological 4-dimensional cognitive structure can be good explanation structure of formal languages as tools (studies, textbooks, interpretation of experimental results, etc.).
• The abstract algebraic representation of reality was gradually geometrized, and the concept of Algebraic Geometry, Topological spaces and shapes (manifold) was created.
• The theory of curved spaces and their representation with vector bundles made the 1-vector and orientation-free description insufficient. • The Geometric Algebra (multilinear, graded multivector algebra) was developed to describe the point of view of topological relativity and of dual spaces.
A kiválasztott filozófiai probléma érdekességét Edmund L. Gettier 1963-ban megjelent rövid cikke után kialakult élénk filozófiai-logikai viták apropója adja. (Is Justified True Belief Knowledge?)
A tudás "információelméleti" alapjai - amelyek jelentős ontológiai vonatkozásokkal bírnak - nézetem szerint a következők:
1. Az információ nemcsak társadalmi-kulturális jelenség, hanem elsősorban fizikai mennyiség.
2. Az információ statikus része Shannon információmennyiségével is jellemezhető.
3. Az információ dinamikáját a tér-idő struktúrák stabilitása és összetettségének változása generálja.
4. Az információ tehát „fejlődő” (emergens) mennyiség.
5. Az információ-teljesítményt (strength), mint fizikai mennyiséget az emberi-társadalmi régióban egy „multivektorként” is reprezentálhatjuk, amelynek komponensei a „valós tudás” és az „érzelmi hatás”.
6. A tudás az információ-erő „időinvariáns része”.
7. A „valós tudás” és az „érzelmi hatás” közötti „szeparációs kritériumok” lehetnek az információforrás stabilitása/instabilitása és az érzelmi tartalom párolgási ideje.
The curiosity of the chosen philosophical problem is given by the talk of lively philosophical-logical debates that emerged after Edmund L. Gettier's short article published in 1963. . (Is Justified True Belief Knowledge?)
The "information theory" foundations of knowledge in my view - which have significant ontological implications - are as follows:
- Information is not just a socio-cultural phenomenon, but primarily a physical quantity.
- The static part of information can be characterized as the Shannon information quantity.
- The dynamic of information is generated by the stability and complexity of the space-time structures.
- Information is therefore an ’emergent’ quantity.
- Information-performance (strength) as a physical quantity can be represented by in the human-social region also as a ‘multivector’ that has components of ‘real-knowledge’ and ‘emotional-impact’.
- The knowledge is the ’time-invariant part’ of information-strength.
- The ‘separation criteria’ between the ‘real-knowledge’ and the ‘emotional-impact’ can be the stability/instability of the information source, and the evaporation time of the emotional content.
In my writing, I would like to supplement my brainstorming with a primarily theoretical approach focusing on the distant future, which I would narrow down to the following points:
1. What is "money"? What is the function that it performs?
2. Is the market good for us? Is there too much or too few market?
3. What is the role of capital and what are the forms of the private ownership?
4. Can the philosophy of a “work-based society” be sustained with the advent of the “age of robots”?
I merely flash these topics and formulate some economic philosophical conjectures. I would recommend these as research topics to groups of properly trained economist experts.
Az írásomban szeretném kiegészíteni az eszmefuttatását, a távolabbi jövőre fókuszáló, elsősorban elméleti megközelítéssel, melyet az alábbi pontokra szűkítenék:
1. Mi is a „pénz”? Milyen funkciót tölt be?
2. Jó-e nekünk a piac? Túl sok vagy túl kevés a piac?
3. Mi a szerepe a tőkének, és milyen formái vannak?
4. Fenntartható-e a „munka alapú társadalom” filozófiája a „robotok korának” beköszöntével?
Ezeket a témákat pusztán felvillantom, és néhány gazdaságfilozófiai sejtést (conjecture) fogalmazok meg. Ezeket, mint kutatási témákat javasolnám a megfelelően felkészült közgazdász szakértők csoportjainak.
(Is it possible to innovate in the political subsystem of society?)
Answer to the poetic question
There are also illusions about the moral-transcendent integrability of society in some authors. I do not believe in this, so I devote a chapter to this issue in the third part of these study. In addition, I return to the issues of "identity" and "freedom", because I believe that they may today paralyze the innovation potential of the political subsystem. Finally, I formulate a proposal for the institutionalization of policy. I present a model of the political institutional system that incorporates the capabilities of democratic (majority) politics into the framework of DPI (Democratic Political Institution) with their controllable and responsible, consequences.
(Society Theoretical Overview)
In the second part of the paper I review some aspects of social theory and sociology, which focus on the epistemological and ontological questions of the system theory approach I prefer. These include Emil Durkheim's sociological understanding (social facts), Max Weber's theory of bureaucracy, Talcot Parsons's theory of social action and social system, Niklas Luhman's autopoietic system theory, and Anthony Giddens's efforts to understand social processes.
In the context of system theory, I examine the architecture, topology of the political subsystem, and interpret the concept of authority / power as the binder between actors and institutions.
In my view, the protagonists of the political subsystem (parties, politicians) must be transformed into actors competing in the political capital and commodity markets, with risk of financial interests and responsibilities. The money and value of the political market is the (complex) information power. I devote a separate chapter to the interpretation of this important conjecture.
Historical Overview
In the first part of the study I gave a historical overview of the development of the political subsystems, focusing on the establishment of the institutional system of democracy. During the analysis, I tried to highlight the central issues that, in my view, led to slipping away of democratic politics throughout history. In these cases, the institutional system and politics were confronted with each other, and the basic functions of the institutions were being deformed by individuals and groups in power.
History is not over (F. Fukuyama), but liberal democracy is shaking. To reconcile, I suggest that we force politics toward minimizing power, and instead of irresponsible promise, it must be channeled in the direction of verifiable, enforceable practices with consequences. In my view, this can take the form of the gradual institutionalization of the above requirements, including the institutionalization of the responsibilities and modus operandi of the political and party elites too.
Hogyan lehet hatékony, egymással is versengő, plurális tulajdoni szerkezetet létrehozni, amelyik nem nyomorítja meg az egyes embert, és úgy minimalizálja a redisztribúciót, hogy nem hozza lehetetlen helyzetbe sem az államot sem az állampolgárt, sőt megteremti a szociális biztonságot?
Olyat, ami a tőkés piacnál is piacibbá teszi a piacot, kikényszerítve ezzel a racionális gazdasági kalkulációt, a versenyt, a hosszú távú vagyongyarapodásban való érdekeltséget, az erőforrásokkal való takarékosságot, ugyanakkor megteremti az egyének állami önkénytől való független létbiztonságát, a gazdasági esélyegyenlőség fenntartása mellett.
A tanulmány makrogazdasági elméleti alapját egy fizikai-mezőelméleti gazdasági modell sejtése mentén fogalmaztam meg.
A politikai intézményrendszer modernizálásának égető szüksége – még a rendszerváltás előtt - a gazdasági reformviták során vetődött fel. Ahhoz, hogy világos legyen mit is értek a politikai intézményrendszer fogalmán, először elhelyezem a politikai intézményrendszert a társadalom újratermelési rendszerében. A bevezetőben azt is leírom, melyek azok a területek, melyek nem tartoznak szorosabban a tárgyamhoz. A rendszerváltás előtt megfogalmazott intézményi struktúra, és azok működési elvei – úgy érzem – ma is kellő relevanciával bírnak.
A címben hivatkozott vita a frankfurti iskola képviselői és Karl Popper vezette analitikus filozófiai irányzat között bontakozott ki, az 1961-es tübingeni szociológus konferencián. A vita módszertaninak látszik, de ahogy azt a későbbiekben kimutatom, mögötte gyökeresen ellentétes világképek rejlenek. A vita következményeit tekintve pedig nagyon lényeges adalékokat kaphatunk jelen valóságunk megismerése és megváltoztatása módjához.
Kivilágosodik a nézőtér. Mindenki dermedten ül a helyén. Szomszédaim azt tárgyalják, szünet lesz-e, vagy vége a darabnak? Néhány irányból szórványos taps csattan fel, a nézők szedelőzködnek. Az előadásnak vége.
Ezzel a kérdéssel máris a problémák sűrűjében találjuk magunkat. A hagyományos esztétikák létét nem lehet negligálni, de jogosultságukat annál több oldalról éri kritika. A legdirektebb módon a kortárs művészet teszi fel a kérdést, amikor olyan tények elé állítja a hagyományos esztétikákat, amelyekkel azok nem tudnak mit kezdeni. Jelen tanulmányban csak a műalkotásról vallott elképzelések ideál-tipikus formáit akarom rekonstruálni, és az ebből adódó ismeretelméleti, logikai következményeket elemzem.
A kérdés hagyományosan így vetődik fel: Mi a műalkotás? Hogyan azonosíthatunk egy műalkotást? Reális, ideális vagy valamiféle intencionális tárgyként létezik-e?
A tanulmányomban a fenti kérdéskört járom körül.
(Ontológiai és Episztemológiai vizsgálódások az Irodalmi Performansz témájában)
A ’jelenléten alapuló esztétikai viszony’ multidiszciplináris megközelíthetőségét vizsgálom, az irodalmi performansz apropója kapcsán. Ez az esztétikai viszony egy nagyon szubtilis, megfoghatatlannak tűnő jelenség. Az elemzés célja egy olyan ’reprezentáció’ lehetőségének a vizsgálata, ami képes – bizonyos feltételek megléte esetén – az alkotás lényegét adó ’képes beszédet’ áttranszformálni egy ’visszacsatolt szerkezetű nyelvi’ (metanyelvi) közegbe.