Jokai mint jogasz

2013

A svájci származású, debreceni születésű Heinrich Hentzi von Arthurm vezérőrnagy 1848-1849-es magyarországi pályafutása-ha hihetünk a szakirodalomnak-alapvetően kudarc volt: a gondjára bízott egyik erődöt, Péterváradot sikertelenül próbálta a szerb felkelők kezére játszani; a másikat, az erődnek csak nagy jóindulattal nevezhető Buda várát pedig minden kitartása és hősiessége ellenére sem tudta megvédeni Görgei hadseregével szemben. Svájci származás, debreceni születés 1 Heinrich Hentzi von Arthurm egy svájci eredetű család saljaként 1785. október 24-én született Debrecenben. Nagyapja, Samuel Hentzi Bernben 1740-ben összeesküvést szőtt a városi tanács ellen, amiért száműzték, de rövidesen visszatérhetett. Miután azonban újabb összeesküvésbe keveredett, 1749-ben halálra ítélték és kivégezték, családját pedig száműzték. Özvegye, Josephine Korbisch bárónő és gyermekei ezek után a Habsburg Birodalom területén telepedtek le. Apja, Ludwig Hentzi cs. kir. szolgálatba lépett, s az 1. dragonyos ezred ezredeseként fejezte be katonai pályáját. Házasságából két fiú született. Ludwig a császári-királyi hadseregben szolgált, majd nyugállományú századosként az erdélyi Tordán telepedett le. Ő is magyar nőt vett feleségül, Torda város egykori híres főhadnagyának, Osztrovich Józsefnek a lányát, s Orbán Balázs szerint "Tordára telepedvén, testestől-lelkestől derék magyar emberré vált". 1848 novemberétől a város térparancsnoka volt, s személyes fellépésével több ízben is megmentette a várost a román felkelőcsapatok pusztításaitól. Orbán szerint "Tordán még most is áldva említik mint Torda egyik legnagyobb jóltevőj ének nevét". 2 Heinrich 1804-ben került hadapródként a cs. kir. mérnökkarba. 1804. szeptember 1jétől 1805. augusztus 31-ig a bécsi mérnökkari akadémián tanult Bourgois tábornok parancsnoksága alatt. 1805. szeptember l-jén nevezték ki főhadnaggyá, s 1806. július 31-éig a morvaországi Olmützben szolgált Ocrini tábornok alatt. Itt az erőd franciák általi körülzárolása alkalmával visszaszerzett egy a franciák által elfoglalt élelmiszerszállítmányt. Innen

Információs Társadalom

A tanulmány a játékkultúra kialakulóban lévő harmadik szakasza legfontosabb sajátosságának a játékok révén fokozódó kollektív megismerő erőt és a civilizációs kihívásokból levezetett célvezéreltséget tartja. Az egyre összetettebb játékvilágot így a nooszférába és a nootechnológiák közé sorolva kínál egy induló tipológiát, amelynek révén a játékok egy új főosztályának (noogames) alesetei is áttekinthetővé válnak. Ennek megfelelően határozza meg az egyes típusokat: az új tudományos tudást és az új információs értéket létrehozó játékokat, a tudományos és egyéb tudást sokszorozó játékokat, s a begyakorló, érettség-teremtő és tudatosság-fokozó játékokat, kijelölve eközben az oktató játékok helyét is ebben a rendszerben. A típusokat összefoglaló táblázat minden egyes celláját oda sorolható játékok illusztrálják. --- Noogames: game culture and civilization horizon The main argument of the paper revolves around the emerging third stage of game culture development. Its most important feature...

2018

Trautmann László: Kedves Kollégák! Kornai János munkássága jelentős mértékben alakította a közgazdasági gondolkodást. A rendszerváltás pillanatában hogyan érzékeltétek gondolatainak jelentőségét az új gazdasági és gazdaságpolitikai rendszerben? Hol volt tetten érhető a hatása? Király Júlia: Nehéz a rendszerváltás pillanatát megfogni, mivel Magyarország esetében a rendszerváltás mind gazdaságilag, mind politikailag inkább egy a nyolcvanas évek legvégén kezdődő eseménysorozat volt, mint egy adott pillanat. Ebben a korszakban a Kornai-hatást két részre lehet bontani. Az egyik egyfajta "gazdasági világkép", amit Kornai korábbi műveiből hoztunk magunkkal. A másik pedig a rendszerváltás pillanatában született és később a szerző által is többször felülvizsgált "Indulatos röpirat"-ban megfogalmazott ajánlások. A Kornai-féle gazdasági világképnek leginkább megkerülhetetlen darabja "A hiány" 2. "A hiány" volt az a nagyhatású mű, amelyben, ha nem is kimondottan, de végül is az szerepelt, hogy a szocialista rendszer nem megreformálható, a szocialista rendszer nem működőképes, a hiány elidegeníthetetlen része a szocialista rendszernek. Ezt a gondolatot fejlesztette tovább Kornai az 1992-ben, tehát már a rendszerváltás után megjelent, a szocialista rendszer kritikai gazdaságtanáról szóló művében 3 , ahol explicit módon is kimondja, hogy azzal a politikai struktúrával, azzal a környezettel nem is lehet működőképes gazdaságot létrehozni. Szerintem ez egy nagyon-nagyon éles gondolkodásbeli különbség a kor reformközgazdászaival szemben, akik folyamatosan az adott rendszeren belül próbáltak jobbító javaslatokat tenni. Tessék megfigyelni, hogy Kornai 1990 előtt nem fogalmazott meg "rendszerjobbító" javaslatokat, kizárólag leírt, feltárt, elemzett. Éppen ezért számomra az örökség szerves része a reform-közgazdaságtantól való deklarált elhatárolódás: a reform-közgazdászoknak nagyon fájó 1987-es cikk, a "Magyar reformfolyamat, víziók, remények és a valóság" 4. Ne felejtsük el, hogy ez a nagyszabású tanulmány szinte egy időben jelent meg az Antal László által szerkesztett, legendássá vált "Fordulat és reform"-mal. Kornai ekkor mondja ki, hogy bár a reform-közgazdászokat nagyon tiszteli, de amit ajánlanak, az remény-1 2017. november 22-én Bihari Péter, Bokros Lajos, Király Júlia és Vértes András részvételével kerekasztal-beszélgetést szervezett a Köz-Gazdaság. A beszélgetés témája Kornai János munkásságának, gondolkodásának hatása a gazdaságpolitikára a rendszerváltást követően volt. A beszélgetést szerkesztett formában közöljük.

2000

Építés - Építészettudomány

Egy adott területen hagyományos népi építészet nemcsak egy adott korszak társadalmi viszonyaitól, igényeitől és technológiai fejlettségétől, hanem a helyben fellelhető környezeti és természeti adottságoktól és az azok nyújtotta lehetőségek megfelelő felismerésétől és hasznosításától is nagymértékben függ. A Magyarország nyugati határvidékén található Őrség aprófalvas települései a tájjal szoros kapcsolatban fejlődtek. Az itt élők tájalakító tevékenységüket a helyi erőforrásokra építve, ahhoz alkalmazkodva vitték végbe, így épületeiket is a helyi adottságok használatával és figyelembevételével alakították ki. Ezek nyomán elsősorban két építőanyag vált általánossá és a terültre jellemzővé, a fa és az égetett agyagtégla, melyek használata eltérő építészeti formákat, szerkezeteket vont magával.Jelen kutatás célja a történeti, hagyományos anyagok és formák tájhasználati összefüggéseinek feltárása az Őrségben jellemző, épülettipológiát is befolyásoló anyaghasználati sajátosságok elemzésén...

Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó eBooks, 2022

1993

1996

Külgazdaság, 2019

Mottó: "A látható is csak fényes derengés Az égi tér Tenger alatti rengés Lenni se készül ott a soha nem kész"

2019

A szócikk szerzője Széchenyi Ágnes Közel tíz évnyi-részben politikai okokkal is magyarázható-hallgatás után szólalt meg Juhász Ferenc ismét ezzel a kötetével. Egyik ciklusa címével külön is emlékeztet hosszú hallgatására: a Tetszhalott éveim margójára versfüzére zárja a kötetet. A halottak faggatása az élettel való perlekedéssel, a társadalom faggatásával jár együtt, miközben megjelenik az emberiség nagy félelme, az atomhalál víziója is. A kötet számos antológiadarabot tartalmaz. Itt vált bizonyossá, hogy Juhász Ferenc tudatosan építi életművét, itt válik nyomatékossá a rá egyedileg igen jellemző költői szóösszetételeinek, képeinek természete, még a belátható, érthető regiszterben, túlzások nélkül.