Város. Fogalmak és elméletek

1995

Tér és Társadalom, 2020

A csökkenő népességű ­– zsugorodó – városok társadalmi problémáinak fokozódásával nagyszámú tanulmány foglalkozik, ám ezek döntően nagyvárosi folyamatokra fókuszálnak, figyelmen kívül hagyva zsugorodó kis– és középvárosokat. Jelen vizsgálat célja, hogy a KSH 2001 és 2011-es Népszámlálásának mikroadatai felhasználásával meghatározza egy kedvezőtlen társadalmi helyzetű csoport (képzetlen, nem foglalkoztatott, aktív korúak) lakóhelyi szegregációjának mértékét és a változás irányát. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar városok esetében bár jellemzően alacsony mértékű a lakóhelyi elkülönülés mértéke, egyetlen évtized alatt is számottevő polarizáció ment végbe. A zsugorodó városokra nagyobb mértékű szegregáció jellemző, mint a népességüket növelőkre, ám – szemben a külföldi nagyvárosok tapasztalataival – az elkülönülés mértéke jellemzően nem emelkedett a vizsgált időszakban.

2020

Large number of studies deal with migration patterns in Hungary, but these studies usually focus on national or county level processes and use aggregated data. Despite of its importance, only age and sex distribution of internal migrants are covered by recent studies. The purpose of this study is to give a more detailed picture of mig ration patterns at urban settlement level in Hungary. Using micro data of the Hun garian Central Statistical Office's 2001 and 2011 Census, this paper analyzes net migration rates by educational attainment level for active age (15-64) group. Using a cluster analysis, seven groups of urban settlements with varying migrational characteristics, size and residential segregational level were identified. The cluster analysis reveals a change in dominant mobility route: the rural urban migration is replaced by process of suburbanization. However the suburbanization is a highly selective process in spatial and social aspects (educational attainment level). Only the suburban towns of Budapest metropolitan area have internal migration gain, all other small and medium sized towns have suffered migration loss during the pre vious decade.

2012

Az előadas azt a kozel szaz eves folyamatot tekinti at, melynek soran a varostervezes celjava előszor a varosi szovet atalakitasa valt a felszini autokozlekedes minel zokkenőmentesebb lebonyolitasa celjabol, -- majd az ellehetetlenulő varosi funkciok helyet kovetelnek maguknak, es a varosi szovet ujabb atalakulason esik at: ezuttal a varosi elet valamennyi kozteruleti es kapcsolodo funkciojanak a biztositasa erdekeben. Jelen osszefoglalo az előadasban roviden erintett elmeleti hatteret ismerteti, mig terjedelmi korlatok miatt az illusztraciok es peldak bemutatasa innen lemaradt.

Tér és Társadalom

Tanulmányomban az osztrák városföldrajz 2017-ben elhunyt, nemzetközileg is elismert kiváló tudósának, Elisabeth Lichtenbergernek néhány építészetszociológiai szempontból releváns alaptézisét mutatom be. Elemzésemben mindenekelőtt arra keresem a választ, miben sajátos Lichtenberger térfelfogása, miért tekinthetjük őt az elmúlt két-három évtizedben német nyelvterületen formálódó építészetszociológiai gondolkodás egyik előfutárának. Ehhez empirikus városkutatásait mutatom be, azokat a gondolatokat, amelyek az építészet társadalminak nevezhető leírását és értelmezését adhatják, mint például a házformák tipológiája, a politikai-társadalmi rendszerek városideálja vagy a változásdinamika. A tanulmány zárásaként öt pontban foglalom össze Lichtenberger munkásságának építészeti tanulságait, melyek: (1) az építészeti (házfelmérési) módszertan alkalmazható a társadalomtudományban; (2) az építészeti és a társadalmi tér együttjárása sajátos mintázatot mutat; (3) a retrospektív eljárás a művészett...

1993

Korábban főleg a világkiállítással kapcsolatos hatástanulmányokban több kérdésben kényszerültünk vitatkozni a fővárosban tervezett közlekedési elképzelésekkel, részben konkrét kérdésekben, részben pedig éppen az átfogó koncepció hiányára utalva. Ugyanakkor -a hatástanulmány műfajából is eredően -ezek a megjegyzések elsősorban kritikaiak voltak, bár felvetettünk már néhány alternatív ötletet is. Most úgy látjuk, hogy ebben az irányban tovább kell lépnünk, elindítva egy koncepcionális oldalról is megalapozható fővárosi közlekedés-fejlesztési program kidolgozását. Hangsúlyozottan nem "az egyetlen lehetséges" programot kívánjuk megalkotni, hanem egy lehetséges -természetesen vitatható és vitatandó, -programot. Az egyik fontos feladatnak éppen azt tartjuk, hogy rámutassunk olyan pontokra a koncepció kialakítása során, amelyek érdemben vitathatók. A egyik legnagyobb problémának ugyanis éppen azt tartjuk, hogy a korábbi hagyományokhoz hasonlóan ma sem mer a főváros tényleges alternatívákat megvitatni, összemérni. Úgy tapasztaltuk, erős hajlandóság mutatkozik arra, hogy csak amikor a valóban vitatható kérdéseket a főváros vezetése eldöntötte, vagy annak véli, akkor vállalkozik vitára, ezzel választása védelmébe kényszerítve bele saját magát.

Óbudai Egyetem eBooks, 2015

Opus et educatio, 2019

Opus et Educatio 6. évfolyam 2. szám 122 NOVÁKY Erzsébet 50 éves a magyar jövőkutatás-Tanulmányok a jubileum alkalmából Bevezető gondolatok Az Opus et Educatio immár másodszor közöl jövőkutatás témakörű tanulmányokat. 2016-ban (3. évfolyam, 4. szám) a Z generáció gondolatvilágának és jövőhöz való viszonyának témakörét állítottuk középpontba. Bemutattuk a Z generáció helyét a hazai generációk között, és a fiataljaink körében végzett empirikus vizsgálat eredményein keresztül e generáció tagjainak elképzeléseit, várakozásait az elkövetkező10 évre előre tekintve. Választ kerestünk arra, hogy mit tehetünk fiataljaink fizikai-lelki állapotának javítása érdekében, valamint arra, hogyan terjednek el az új infokommunikációs eszközök és közösségek a felsőoktatásban. Milyen jövőalternatívák várhatóak a technikai fejlődés oldaláról és milyen változások észlelhetők a hazai kulturális életben, a kulturáltsági színvonalban-ezek a témakörök is szerepeltek a Tanulmányok rovatban.

1986

1993

A kétezredik év küszöbéhez érkeztünk. Budapest -miként a Millenniumkorismét radikális változások időszakába érkezett. Nem mindegy azonban, hogy ez a folyamat miként zajlik le, hiszen olyan elágazási ponthoz került a főváros, amikor az eddigi rutinmódszerek továbbvitele nem látszik elégségesnek. Belátható, hogy most nem a fokozatos növekedés jelenti a folyamatok jellemző pályáját, hanem a gyors változások. Ezek egyrészt lényegesen bonyolultabbak az előzőnél, másrészt nehezebben, és kisebb valószínűséggel jelezhetők előre. Ezért olyan várospolitikát kell kialakítani, amely rugalmas, teret enged ma még nem látható igényeknek is, mederben tartva azokat egy működőképes város fenntartása, környezetének és értekeinek védelme érdekében. Ügyosztályunk 1992. júliusában megbízott néhány független gondolkodásáról és véleményéről ismert szakértőt, hogy ennek megoldási lehetőségeit vizsgálják, figyelembe véve a várható veszélyeket is. Ezért kértük, hogy a pozitív és a negatív lehetőségekre egyaránt mutassanak rá, hiszen nem csak a javasolt folyamatokra kell figyelni, hanem azokra is, melyeket negatívan ítélünk meg. A munka eredeti célja egy olyan vitaanyag megalkotása volt, mely szakmaiszakértői és politikai-döntéshozói körökben is megvitatható. A Második Millennium a valódi hatását éppen ezen megbeszélések során fejtheti ki, azon keresztül, hogy különböző kérdésekben meggondolásra, állásfoglalásra, értékválasztásra készteti az érintetteket. A munka során arra biztattuk a szakértőket, hogy a jelenlegi jogszabályok és tervezési szabványok kötöttségeit lépjék túl, ahol azt szükségesnek tartják, és a 0923KG.DOC irányzott elő (Észak-Budapesten, Közép-Budapesten, Dél-Pesten és Dél-Budán). A Közép-Budapestre tervezett (központi) telep kapacitását a főváros fejlődése és ivóvíz fogyasztása akkori tendenciája alapján számították ki (nem "megszokott megalomániábór, és mai számítás szerint is mintegy 3/4 millió m^ szennyvíz keletkezése reális a gyűjtőterületen, (összehasonlításul: Bécsben a simmeringi szennyvíztisztító telep kapacitása is 1 millió nv*. A fejlesztési források tervezett megoszlását bemutató ábrán nem szerepelnek a külső városrészekben tervezett fővárosi közműberuházások, amelyek pedig milliárdos nagyságrendűek. A felsoroltak figyelembevétele, vélhetően a következtetéseket is befolyásolhatta volna (6.44. Általános tanulságok). Szándékunkban áll e kutatás folytatása, továbbfejlesztése, hogy az támogassa a várospolitika szereplőit, s elősegítse Budapest hosszú távú fejlesztési koncepciójának megalapozását. Véleményük, javaslataik mindehhez hozzájárulhatnak, ezért azokat köszönettel fogadjuk. Ajánljuk e munkát a városfejlesztés szereplőinek -döntéshozóknak és döntéselőkészítőknek egyaránt-tágabb értelemben az urbanisztika iránt elkötelezett, érdekelt, vagy érdeklődő valamennyi társunknak, hiszen közös érdekünk szép városunk, életünk színhelye -Budapest -virágzó várossá, méltó emberi lakhellyé emelése.